Vaksötétben a tét

Vaksötétben a tét

Csavaros thriller a Vaksötét, időnként komoly kegyetlenséggel fűszerezve, noha viszonylag egyszerű alaphelyzetet turbóz fel: rosszul járnak azok bárányok – még ha fekete bárányok is –, akik betörnek egy vak, ámde harcedzett és meglehetősen vérszomjas farkas vermébe. És nem, a bárányok ezúttal nem fognak karmokat növeszteni film közben. Vagy legalábbis nem túl nagyokat.

A nyitó jelenetben csuklyás férfi vonszol maga után, fényes nappal, egy utca közepén, lakóházak között egy ájult, véres lányt. Hm, a szokványosnál kissé erősebb felütés, de ez még nem jelent semmit. Aztán három fiatalt látunk, amint egy jobb kecóban nyúlják le a közepesen értékes tárgyakat, nem flegma betörő az ilyen, pontosan odafigyelnek a 10 ezer dolláros értékhatárra, amely fölött ugrásszerűen nő a büntetés, amennyiben bíróság elé kerülnének. Egy pillanatig azt hisszük, hogy óvatos Robin Hoodokkal hoztak össze minket, elkészült a komoly társadalmi üzenetet hordozó német Edukators (2004) amerikai változata, szinte várom, hogy a tragikusan fiatalon elhunyt Jeff Buckley hosszan kitartott képsorok fölött énekelje a Halleluiah-t, de ilyen mélyre ezért nem ásnak, Amerika megelégszik egy kemény thrillerrel, jól bevált alapszabályokkal és némi váratlansággal. Meg néhány várhatósággal, de hát ez ma már minden filmre jellemző, teljesen új nincs már a nap alatt (bár a Saul fia mintha kivétel lenne, szerencsénkre).

Jane Levy;Dylan Minnette;Daniel Zovatto

A két srác – az egyik az értékhatárt számláló, precíz és kockázatkerülő, a másik a durrbele, padlóra hugyozó álvagány –, meg a csaj a sok kis siker után nagyobb dobásra készül: le akarják nyúlni a teljes magányba visszavonult egykori tengerészgyalogos milliós kárpótlását, aki Irakban hagyott szeme világáért kapta a tisztes összeget. S nem túl okos módon a házában is őrzi, de hát 2008 óta sok amerikai bizalma – teljesen érthetően – megrendült a bankokban, kár, hogy nem eléggé. A pénz meg arra szolgálna, hogy felhagyjanak az iparral, de főleg az igazi mélytahó, redneck amerikai családban tengődő lánynak kellene a zsé, hogy kiszabaduljon a városból, s elvigye valahova Kaliforniába a húgát, kikerüljön a részegség különböző stációiban időző anyja, meg hasonszőrű pasija hatóköréből.

vaksötet3

Így aztán nekiállnak betörni, szép elővigyázatosan, a legkisebb ablakon besurranva, az egyetlenen, amelyet nem véd a Riker-börtönszigethez illő rács, riasztó-távkikapcsolóval felfegyverkezve, na meg mint kiderül, fegyverrrel is felfegyverkezve. A vak tengerészgyalogoson azonban nem fog a kiengedett álompára, pára helyett jön a para, a remek hallású, jókötésű öregúr bedeszkáz minden menekülési útvonalat, ám a zsaruk kihívása helyett komótosan nekiáll betolakodókat irtani. Innen jön a magyarnál jobb eredei cím: Don’t Breathe (ezt kb. így lehetett volna magyarítani: Lélegzetvisszafojtva), hiszen itt a légzés zaja is nyomravezető lehet. De a hazai forgalmazó által választott Vaksötétben se rossz – főleg az általában rettenetesen lebutított magyar címekhez képest, amelyekben az eredeti filmcímektől teljesen függetlenül feltétlenül szerepelnie kell a “gyilkos” vagy “halálos” jelzőnek –, elvégre a film legalább annyi része szól a sötétben botorkálásról, mint amennyi a lélegzet visszafojtásról.
Az üldözőből – na jó, itt csak besurranó tolvajból – vált üldözött számos film alapeleme volt (Van Damme és Ice T már eljátszotta ezt, a nagy lánybosszúfilmek is megvoltak: Köpök a sírotokra, Whore), de itt az áldozatok sem teljesen makulátlanok, noha egyértelműen úgy vannak rendezve, hogy kiváltsák a rokonszenvünket. A film legnagyobb erénye, hogy a valamit nagyon titkoló exkatona szerepét az öregedéssel egyre jobbá érő Stephen Langra – a film egyetlen ismertebb neve – bízták, aki újabban előszeretettel játszik a faék egyszerűségénél árnyaltabb rosszfiúkat (Avatar, Salem).

A titok meg ott lappang a bezárt ajtó mögött, hiszen a pénz már előkerült,
ez most már a kékszakállú herceg vára, Bartók muzsikája illene is egy-két jelenethez.

A hely pedig, ahonnan menekülni akarnak, Detroit, s ezzel mindent elmondtam a srácok mentségére. Detroit az amerikai roncsövezet közepe, az autógyártás egykori fellegvára, amely az elmúlt fél évszázad során sokkal látványosabban csúszott le, mint a különböző pénzügyi machinációkkal és felpörgetett ipari in(ter)venciókkal életben tartott amerikai autóipar. Detroit a múlandó dicsőség újvilági mementója, egy időben szépen haladt arrafelé, hogy végleg nekropolisszá alakuljon, magába temetve mindazokat is, aki még éltek, mert egy halott város gyilkolni tud. Nem véletlenül rendezték itt a nyolcvanas években, Detroit mélypontján a Robotzsarut (meg harminc évvel később a teljesen fölösleges remake-t is), Detroit az itt-ott regenerált csillogás dacára ma már túl van a tetszhalotti állapoton, lélegeztetőgép nélkül is képes létezni, de azért megmaradt a kilátástalanság szimbólumának, ahonnan tömegestül akarnak menekülni, főleg az egykor kétkezi munkából élő fehér alsóközéposztály, amely már rég a sima alsó osztályba csúszott, csak ezt még nem hajlandó tudomásul venni. Részegen amúgy is mindenki gazdagabbnak érzi magát. Detroit tehát komolyan indokolja ifjú hőseink betöréseit, amellyel igazából kitörni akarnak, s ha valaki nem hiszi a most felvázolt nyomorúságot, nézzen utána a National Geographic detroiti riportjának és jövőlatolgatásának, de akadnak más források is.

vaksötet4

Persze, vannak bosszantó logikátlanságok is: a végtelenül óvatos trió miért éjjel surran be egy félelmetesnek ígérkező veterán otthonába, amikor pontosan tudják, hogy az ágyában lesz? Az, aki az amerikai hadsereggel szemben képes pert nyerni, nem hétköznapi ellenfél. A berácsozott ablakok meg bezárják a fiatalokat a házba, de abban már nem akadályozzák meg őket, hogy lendületből kiessenek az egyiken, mintha ott se lenne a rács: ha így van felszerelve, nem komoly akadály, vagy csak varázslatosan eltűnik egy pillanatra, mint a Harry Potter első részében az óriáskígyót fogva tartó üvegfal? Az elnéptelenedő Detroit viszont megválaszolja, miért is lehetséges egy lakónegyed utcáján végighurcolni nappal is egy lányt – a legkisebb feltűnés nélkül.

Fede Alvarez rendező – aki az Evil Dead remake-kel természtesen nem múlhatta felül a Sam Raimi-féle eredetit – ezúttal egészen tisztességes munkát tett le az asztalra, de a legijesztőbb mégis a cliffhangerbe torkolló befejezés: a folytatás fenyegetése ma már minden hollywoodi produkció fölött ott lebeg, még akkor is, ha történet úgy kerek, ahogy van (lásd Wayward Pines). A kasszacsörgésre megtalálják a módját, hogy a kerek történetet a második részben négyszögesítsék.

 

VAKSÖTÉT – Don”t breathe 
színes, magyarul beszélő, amerikai thriller, 89 perc, 2016 (18)

Rendező: Fede Alvarez
Forgatókönyv: Fede Alvarez, Rodo Sayagues
Szereplők: Stephen Lang, Daniel Zovatto, Jane Levy, Dylan Minnette
Forgalmazza az InterCom
Bemutató dátuma: 2016. augusztus 25.

Kapcsolódó bejegyzések

  • 36790194174_bbb28033e7_z.jpg
  • 37452263756_fa4cfe9928_z.jpg
  • 37452342926_b071eed9d7_z.jpg
  • 37469170242_257763e6dd_z.jpg

Valaki ellopta a pingponglabdát - Csoda korban élünk (Szigliget) kritika

Fergeteges bohózattal indítja az évadatot a Thália Színház. Michael Frayn darabját Hamvai Kornél átiratában élvezheti a közönség. A Csoda korban élünk (Szigliget) az 1950-es évek kommunizmusába repíti vissza a közönséget, ahol senki nem az, akinek látszik és minden megtörténik, aminek nem lenne...

  • Kult-konyvek-21.Szazad_kiado_1.png
  • 41049_thumb-e1507107146144.jpg
  • 41050_thumb.jpg
  • 41051_thumb.jpg
  • covers_438119-e1507107173402.jpg

Négy könyv, amit érdemes beszerezned ősszel

A 21. Század kiadó idén ősszel nagy dobásra készül és négy világsikerű könyvvel örvendezteti meg az olvasás és a könyvek szerelmeseit. Világirodalmi bestsellereket hoz el nekünk a KULT Könyvek sorozattal. Mi már alig várjuk őket, csapjatok le rájuk Ti is! Michael Chabon: Ragyog a hold ...

  • Untitled-collage.jpg

A boldogság ára...

Kinek mit jelent a boldogság? Egyeseknek a pénzt, másoknak egy sikeres karriert és van akinek egy jól működő házasságot. Michelle Frances bemutatkozó pszichológiai thrillerében,  A barátnőben mindenki csupán a saját boldogságát keresi, azonban, mint azt tudjuk a boldogságnak ára van, amit a...

Szólj hozzá!