Újra mozikban a Casablanca

Újra mozikban a Casablanca

Ritka az olyan film, amelyet kétszer is évtizedekkel az eredeti premier után mutatnak be, de Magyarországon ilyen a Casablanca: az 1942-es filmet először 1966-ban láthatták itthon, most pedig elkészülte után 74 évvel újra a moziba került: a Pannonia Entertainment szeptember 22-től a Puskinban vetíti a digitálisan felújított, feliratos klasszikust.

Minden szerelmesfilmek archetípusa a Casablanca, amely végképp ikont faragott Humphrey Bogartból, illetve sztárrá röpítette és elindította a három Oscarhoz vezető útján az akkor még csupán 26 éves Ingrid Bergmant. Ez az a tipikus klasszikus, amelyet mindenki emleget időnként, amelyre számtalanszor hivatkoznak, de amelyet moziélményként nemigen lehetett látni, hiszen rég nem játsszák a mozik, s amikor néha itt-ott feltűnt valamilyen retrospektív filmfesztiválon, szinte élvezhetetlen minőségű kópiákat tudtak csak levetíteni.

Most viszont újra az eredeti minőségében látható ez a film, ráadásul ott, ahová szánták: a mozivásznon.

Ritkán fordul elő olyan mozipremier, ahol a közönség évtizedekkel fiatalabb a debütáló filmnél – a zsúfolásig megtelt Puskin moziban legfeljebb két-három olyan ember ült, aki talán már élt a 74 évvel ezelőtti amerikai premier idején, lehet, hogy ők látták már moziban 1966-ban. Számunkra azonban olyan volt ez kissé, mint egy időutazás, hiszen ilyen jó minőségben tényleg csak 1942-ben láthattuk volna ezt a filmet, már a 66-os hazai premieren sem lehetett ilyen jó. 1942-ben azonban szóba sem kerülhetett, hogy az élesen antifasiszta, a németeknek jól oda-odabökő filmet bemutassák a Harmadik Birodalom szövetségesénél, de a szabadságról is szót ejtő alkotást a Horthyt váltó új diktatúra sem kedvelte, s csupán az enyhülő-éneklő hatvanas években engedte a mozivászonra.

casablanca4

Aki eddig csak tévében látta a Casablancát – mint én is –, és szerette – mint én is –, annak javasolom, hogy nézze meg moziban is, eredeti hanggal, mert váratlan élményben lesz része. A magyar származású Kertész Mihály (Michael Curtiz) örökklasszikusáról már csak arra emlékeztem, hogy jó film, de most alaposan elmélyülve benne láthattam, hogy tényleg megérdemli magasztos státuszát: a patriotizmus, a humor, a krimi és a románc olyan mesteri keveréke, amely még ma is szórakoztat, elbűvöl, a történet megragad, szurkoláson kapjuk magunkat, pedig régesrég tudjuk a végét. Ráadásul Kertész egészen kiváló jósnak bizonyul ami a háború kimenetelét illeti, s ne feledjük, ez nem utólagos jóslat: amikor 1941-42-ben a filmet forgatták, Hitler hatalma zenitjén állt, a nagy sztálingrádi vereség előtt, a nácik még nem kapták meg a jól megérdemelt visszavágást, bár az már nagyon érett. A film magabiztos győzelmi prognózisa azt is mutatja, mennyire biztosan állt hozzá Amerika a háborúhoz – aki pedig bizonytalan volt, az a film hatására valószínűleg változott…

casablanca2
A film sztorijára nem vesztegetjük a szót, aki 74 év alatt nem ismerte meg, most se fogja, de ha mégis érdekli, katt ide, de ahogy nézzük, kezdjük mind jobban megérteni, miért lett bálvány az itt még amorozó külsejű, vagány Humphrey Bogart alias Bogey-ból, akinek vagányságát csak egy bizonyos James Dean fogja felülmúlni bő egy évtizeddel később, s akit még lát meghalni a szintén korán eltávozó Bogart. Ingrid Bergman épp időben lép színre, hogy a színről lelépő Greta Garbo helyett Amerikának újra legyen svéd jégkirálynője, s aki – épp mint elődje – sok drámai szerep után a negyvenes éveiben megmutatja majd remek komédiási képességeit is (1969-ben A kaktusz virágában – korábban meg Garbo tette ezt a Ninocskában, 1939-ben, utolsó filmszerepében). De itt még nem komédiázik, a humor Bogart feladata, Bergman alakítása leheletfinom és érzéki, beborít, mint a könnyűre szőtt tüll, csillag születik, kinek fénye máig ragyog.
Ahogy a Casablanca fénye is.

Vetítési időpontok: http://puskinmozi.hu/filmek/casablanca

Kapcsolódó bejegyzések

  • 36790194174_bbb28033e7_z.jpg
  • 37452263756_fa4cfe9928_z.jpg
  • 37452342926_b071eed9d7_z.jpg
  • 37469170242_257763e6dd_z.jpg

Valaki ellopta a pingponglabdát - Csoda korban élünk (Szigliget) kritika

Fergeteges bohózattal indítja az évadatot a Thália Színház. Michael Frayn darabját Hamvai Kornél átiratában élvezheti a közönség. A Csoda korban élünk (Szigliget) az 1950-es évek kommunizmusába repíti vissza a közönséget, ahol senki nem az, akinek látszik és minden megtörténik, aminek nem lenne...

  • Kult-konyvek-21.Szazad_kiado_1.png
  • 41049_thumb-e1507107146144.jpg
  • 41050_thumb.jpg
  • 41051_thumb.jpg
  • covers_438119-e1507107173402.jpg

Négy könyv, amit érdemes beszerezned ősszel

A 21. Század kiadó idén ősszel nagy dobásra készül és négy világsikerű könyvvel örvendezteti meg az olvasás és a könyvek szerelmeseit. Világirodalmi bestsellereket hoz el nekünk a KULT Könyvek sorozattal. Mi már alig várjuk őket, csapjatok le rájuk Ti is! Michael Chabon: Ragyog a hold ...

  • Untitled-collage.jpg

A boldogság ára...

Kinek mit jelent a boldogság? Egyeseknek a pénzt, másoknak egy sikeres karriert és van akinek egy jól működő házasságot. Michelle Frances bemutatkozó pszichológiai thrillerében,  A barátnőben mindenki csupán a saját boldogságát keresi, azonban, mint azt tudjuk a boldogságnak ára van, amit a...

Szólj hozzá!