Múmia kontra habcsók

Múmia kontra habcsók

Diós dupla-pavlova Créme de Cassis feketeribizli-likőr krémmel

Habcsókot sütni nem nehéz, főleg, hogy nem is igazán kell sütni, inkább csak szárítani. Úgy is mondhatnók tehát, hogy a habcsók aszalt tojásfehérje.
A habcsóknak olyannak kell lennie, mint egy középkori páncélos lovagnak: kívül kemény és roppanós, belül lágyszívű, puha, már-már krémes.

Ezért ha olyan cukrászdába tévednek, ahol a habcsók belseje porlik és tovatűnik a fújdogáló széllel, akkor bátran ajánlják a cukrásznak, hogy örökre bújdosson el a világ szeme elől. Én ezt megtettem egyszer egy „mesterrel“, de nem hallgatott rám, és azóta is süti rémesen száraz, sivatagi alkotását, beleharapni brrrrrr, ilyen lehet a múmia csókja.

Ha viszont sikerül elkerülni, hogy aprócska homokdűnét gyártsunk a pavlova helyett, akkor mézédes, de puha tortát kapunk, amelyet szépen ellenpontoz a mascarponével elkevert francia feketeribizli-likőr, a Créme de Cassis enyhe fanyarsága.

A pavlova-torta a 20. század első harmada világhírű orosz balett-táncosnőjének a nevét viseli, és ellentmondásos információk szerint 1926-ban született meg Új-Zélandon, Wellington városában, az éppen ott turnézó Anna Pavlova tiszteletére. A féltékeny ausztrálok azonnal előjöttek a maguk elsőségével, mert találtak egy korábbi receptet Perth-ben, amely éppen olyan, mint a pavlova-torta, csak nem nevezték annak. Helen Leach új-zélandi kulturális antropológus egy egész könyvet szentelt a témának, The Pavlova Story címmel, és arra a következtetésre jutott, hogy Ausztráliában csak 1935-től írnak pavlova-tortáról, míg Új-Zélandon  már 1929-től, így a kisebb szigetországé a dicsőség.

Az viszont fölöttébb valószínű, hogy a habcsóktortát sokan mások kitalálták már, mivel évszázadok óta ismert a habcsók-készítési technika. Az új-zélandiak legfeljebb nevet adtak neki, örök emléket teremtve az 1931-ben, 50. születésnapja előtt Hollandiában, tüdőgyulladás szövődményeiben elhunyt Anna Pavlovának.

pavlova2

 

A két darab habcsóklaphoz:
8 tojásfehérje
45 dkg porcukor
2 evőkanál málnaecet (vagy 1,5 evőkanál 10%-os ételecet)
2-3 evőkanál frissen facsart citromlé
2 kiskanál kukoricakeményítő (kb. 8 g)
2 mokkáskanál borkősav (kb. 6 g)
6-8 dkg darált dió

A krémhez:
25 dkg mascarpone krémsajt
2 dl behűtött 30%-os tejszín
0,5 dl créme de cassis (vagy ribizliszörp)
2 evőkanál porcukor

1. A sütőt melegítsük elő 170 fokra. A tojásfehérjéket elektromos habverővel verjük félig keményre, majd részletekben hintsük hozzá az átszitált porcukrot. Amikor már majdnem kemény, adjuk hozzá a dió kivetelével az összes többi hozzávalót és keverjük addig, amíg csillogó felületű habot nem kapunk. Spatulával óvatosan vegyítsük hozzá a diót.

2. Vegyünk elő két tepsit, béleljük ki sütőpapírral, és egy tortaforma segítségével rajzoljunk ceruzával egy-egy 20 centis kört a papírokra, majd fordítsuk meg a papírt, mert a kör így is látható lesz, viszont a ceruzavonal nem másolja rá magát a pavlova aljára sütés közben. A diós habot halmozzuk a körök közé zárt területre, akár kicsit kisebb is lehet, sütés közben úgyis megnő. Ha légkeveréses sütőnk van, akkor mindkét lapot egyszerre megsüthetjük, ha nincs, akkor egymás után.

3. Tegyük be a habcsóklapokat a sütőbe, és a hőfokot azonnal vegyük le
120-130 fokra. 80-85 percig sütjük, aztán egy fakanállal kitámasztjuk ki az ajtót, és a sütőben hagyjuk teljesen kihűlni. A repedések természetesek, a pavlova mindig úgy néz ki, mint egy tatarozásra szoruló mély-Józsefvárosi bérház homlokzata.

4. A hideg tejszínt verjük kemény habbá, a mascarponét keverjük ki a créme de cassisszal és a porcukorral (ha nem akarjuk túl édesre, a cukrot el is hagyhatjuk), forgassuk bele a tejszínhabot, kenjük az egyik lap tetejére, majd helyezzük rá a másik lapot. Locsolhatunk rá kevés likőrt, és a pavlova megszületett.

 

pavlova3

A habcsók a világban általában meringue néven ismert, mivel a svájci Meiringen városából származik, egy 17. századi olasz szakács találmányaként, s a városnév franciás átírása lett a meringue, legalábbis ebben a formában jelent meg nyomtatásban először 1692-ben, az orleans-i hercegek szakácsaként működő Francois Massialot könyvében.

Fotók: Katona László

Kapcsolódó bejegyzések

  • libri-natale-1.jpg
  • 4018268_5.jpg
  • 4229892_3.jpg
  • felj-batran.jpg

Könyvet ajándékba? – Nyugi, segítünk választani! 2. rész

Te is az utolsó pillanatra hagytad a karácsonyi ajándékok beszerzését és most pánikolva rohansz egyik boltból a másikba? Nem kell aggódni! Adunk pár garantáltan nyerő ajándék ötletet. Ezúttal a Libri kiadói csoport könyveiből szemezgettünk. Az irodalom és a humor kedvelőinek elengedhetetlen...

  • libri-natale.jpg
  • books-gifts.jpg
  • 4195728_5.jpg
  • covers_459677.jpg
  • mh.jpg

Könyvet ajándékba? - Nyugi, segítünk választani!

A könyv az egyik legszebb ajándék, amellyel meglephetjük szeretteinket karácsony alkalmából. Persze rögtön adódik a kérdés, milyen könyv kerüljön a fa alá? Mi az ami a megajándékozni kívánt személyt érdekli? Mit olvasna szívesen? Ehhez próbálunk segítséget adni. Elsőként a 21. század kiadó...

  • 43373_karacsonyi_image_PR_banner_image-iii.jpg
  • 75lpdQe75A3UG87Gs-e1513330969473.jpeg
  • 43373_karacsonyi_image_PR_banner_image.jpg

Karácsonyi ajándék a Libritől - Te rátaláltál már?

A Libri december 1-je és 24-e között megvalósuló kampányában könyvajándékokkal lepi meg az olvasás szerelmeseit. Nem kevesebb, mint 1000 könyvet rejt el országszerte, 20 vidéki városban és Budapesten, különleges helyszíneken, különleges csomagolásban, hogy átadhassa az idei év első karácsonyi...

Szólj hozzá!