Mire elég 100 szó?

Mire elég 100 szó?

Vajon mire lehet elég 100 szó? Elmondhatjuk vele legnagyobb bánatunk? Leírhatjuk ennyivel, legszebb emlékünk? Megmutathatjuk kik vagyunk? És a várost ahol élünk? A Mozsár Műhely és a Manna Produkció legújabb közös előadása, a 100 Szóban a Város, választ ad a kérdésekre.

2014-ben indult útjára a Száz Szóban Budapest projekt, amely azóta egyre nagyobb népszerűségnek örvend és évről évre egyre több lelkes jelentkező akad, aki megméretteti magát, és történetét a pályázaton. A lényeg az, hogy maximum 100 szóban kell írni egy sztorit, amely a városi élettel kapcsolatos. Szilágyi Csenge és Nagy Dániel Viktor ezekből a történetekből összeválogatott csokrot vitt színpadra és töltött meg élettel. Az eredmény pedig igazán szívmelengető lett.

Prózában és énekelve vonnak bele minket a történetekbe mi pedig csak sodródunk velük. Velük, és a történetekkel, amelyeket a városról írtak, ahol élünk vagy éppen élni próbálunk. A városról, ahol megannyi öröm és bánat ért minket. A városról, ahol minden sarkon szerelmet találni. A városról, ahol folyamatosan lüktet a történelem. Vidám megmosolyogtató sztorik, mesék váltják egymást a keserű, édes-bús történetekkel. Némelyikbe belesajdul a szívünk, hogy aztán hangosan kacagjunk fel a következőn immár örömkönnyeinket törölgetve.

Még ma is, minden körgangos, pesti bérházban él egy Nusi vagy Pötyi vagy Babi néni. Rejtélyes forrásból beszerzett nejlonotthonkájukat nyáron melltartóra, télen pulcsira, mackónadrágra húzzák fel. Korán reggel havat, falevelet, port söprögetnek. Gyulám, abból a szép karajból adjon egy jó kilót, jönnek a gyerekek, mondják a piacukon hentesüknek. Hazabicegnek, motoszkálnak. Ők felelősek azért a lecsóból, macskából, hipóból, gondosan locsolt liliomból összeálló Pestszagért, ami nyári délutánokon lüktet ki a kapualjakból. Van butamobiljuk, a gyerek papírra felírta mellé a kódot, és hogy a zöld gombot kell megnyomni, ha csöng. Este tiszta konyhájukban üldögélnek, kalandvágyóbbak a gangon, hallgatják a házat, Pestet. Még élnek. (Welbach Lola – Pestszag)

A két fiatal színész tökéletes érzékkel diktálja a történetek ritmusát, és bár ezeket csupán elmondják (némelyiket eléneklik), tehetségüknek hála mégis megelevenednek előttünk a szereplők, mindenféle díszlet, kellék vagy jelmez nélkül. A különböző karakterek észrevétlenül lopják be magukat a szívünkbe. Az elbeszélések pedig, nem pusztán a tartalom miatt különülnek jól érzékelhetően, hanem a megfelelő ütem váltások, és kiváló jellemformálások miatt, amelyekben kiemelkedően telesít a két Junior Prima-díjas előadó.

Mindenkinek látnia kell ezt az előadást, akinek valaha köze volt, van, vagy lesz Budapesthez. Ez a mi városunk, a mi történeteink. Ebben élünk, és ez vesz körül minket. Az előadás hangulata és azok az érzelmek, amelyeket kivált belőlünk pedig velünk utaznak majd a négyes-hatoson, a metrón, a buszon. Együtt másszuk majd meg a citadellát, hogy megcsodáljuk a panorámát és közösen várakozunk majd az aktuális randipartnerre. Azért, hogy újra és újra beleszeressünk ebbe, a folyamatosan lüktető városba.

Előadók: Szilágyi Csenge, Nagy Dániel Viktor

Dramaturg: Fekete Ádám

Jegyek: Mozsár Műhely

Kapcsolódó bejegyzések

Budapest Éjjel – Fekete Gábor fotósorozata a NextArt-ban

Budapest Éjjel - Fekete Gábor fotósorozata a NextArt-ban

Fekete Gábor, 'Budapest Éjjel' című fotósorozata a svájci-magyar művész egyedi kapcsolatát mutatja be szülővárosával, egy sor könnyed, nosztalgikus, néhol humorral fűszerezett éjszakai felvételen keresztül. A több mint két évet felölelő sorozat, 2016-ban a Corvina Kiadó jelentette meg, a...

,,Nincsenek fiktív gondolatok, semmi nincs kiszínezve”

,,Nincsenek fiktív gondolatok, semmi nincs kiszínezve”

Az Orlai Produkciós Iroda július 15-én a szentendrei Ferenczy Múzeum udvarán mutatja be a Lengyel Nagy Anna interjúi alapján készülő Élet.Történetek.hu... sorozat első darabját, A nővérek − Levél Apámhoz! című előadást. Az est két szereplője Egri Kati és Egri Márta, rendezője Cseh Judit. A...

  • FotorCreated.jpg

Te hinnél neki?

Te mit tennél, ha a már halottnak hitt gyermeked bekopogtatna az ajtón? Amy Gentry ezzel a gondolattal játszott el debütáló,  Ki ez a lány? című regényében. Nem sok rettegettebb dolog lehet egy szülő életében, minthogy elrabolják a gyermekét. De vajon, hogyan lehet azt feldolgozni ha az...

Szólj hozzá!