Mediterrán életérzés a Nemzeti Filharmonikusok április 20-i hangversenyén

Mediterrán életérzés a Nemzeti Filharmonikusok április 20-i hangversenyén

Mediterrán életérzés – ez hatja át a Nemzeti Filharmonikusok tavaszi, április 20-i zeneakadémiai koncertjének első félidejét, de a másodikban elhangzó szimfónia háromhangos mottójába is hangról hangra kódolt a szabadság–boldogság – vagy ahogy Brahms mondta: „Frei aber froh” – lelkivilága.

A koncert dirigense, a Zubin Mehta által felfedezett, a magyar közönség előtt is jól ismert Carlo Montanaro az olasz repertoár egyik keresett előadója, aki 2008-ban Verdi Traviatájával debütált a milánói Scalában, és számos fesztiválon, rangos operajátszó helyszínen nyitott meg évadot, 2011 és 2014 között a varsói Nagy Színház (Teatr Wielki) zeneigazgatójaként dolgozott, az utóbbi hónapokban Seattle-ben, Sydney-ben és Monte Carlóban lépett pódiumra.

A hangverseny Rossini A sevillai borbély nyitányával indul. A mű évében a huszonnégy éves Rossini operaszerzői pályafutásának alig több mit egyharmadánál tartott. A sevillai borbély témájával szinte a véletlen folytán találkozott. Rossininak szerződése volt 1816 farsangi szezonjára a római Argentina Színházzal egy opera megírására. Egy valamire azonban sem ő, sem az impresszárió nem számított: a pápai állam cenzúrája miatt egymás után el kellett vetniük a kiszemelt librettókat. Így jutottak végül arra az elhatározásra, hogy felhasználják újból a régóta bevált Beaumarchais-vígjátékot. Ezzel magyarázható az is, hogy Rossini a szokásosnál is súlyosabb időzavarba került: állítólag 21 nap, sőt egyes tudósítások szerint 13 nap alatt komponálta meg azt az operát, amely élete egyik főművének bizonyult. A hajszolt munkatempó arra is rákényszerítette – amire egyébként nála is, s a korszak más szerzőinél is akad példa -, hogy saját korábbi kompozícióiból kölcsönözzön egyet s mást. Ma már aligha gondolunk arra, hogy A sevillai borbély vérbő nyitánya, amely elválaszthatatlanul összeforrt a vígopera zenéjével, már két korábbi Rossini-operában is betöltötte ugyanezt a szerepet, ráadásul két komoly operában, az Aurelianus Palmira  és az Angliai Erzsébet című opera seriákban.

Az est egzotikus színfoltja a zenekari gitárzene csúcsának tartott Aranjuezi concerto, amelyet II. Fülöp királyi egyik palotájának kertje ihletett. A hároméves kora óta világtalan Rodrigo – mint vallotta – a magnoliafák illatát, a madarak énekét, a szökőkutak csobogását kívánta kifejezni a zene eszközeivel – aki hallja a művet, bátran elmondhatja, hogy ez érzékletesen sikerült is neki. Joaquín Rodrigo 1939-ben, a 2. világháborút megelőző feszült hónapokban Párizsban komponálta máig is legismertebb háromtételes gitárversenyét. A művet Regino Sáinz de la Maza spanyol gitárművész-zeneszerzőnek ajánlotta. Ő játszott a versenymű ősbemutatóján (Barcelona, 1940. november 6.) és a mű első hangfelvétele is az ő közreműködésével készült 1947-ben. A 3 éves korában egy betegség miatt majdnem teljesen megvakult zeneszerző saját hangszere nem a gitár volt, hanem a zongora, mégis tökéletesen ráérzett a gitár használatára és a spanyol nemzeti zenében elfoglalt helyére.  A versenymű második tétele a 20. század egyik legismertebb, legnépszerűbb zenéje. Népszerűségét jellemzi, hogy számos különböző elmélet is létezik arról, hogy valójában miről is szól. A korabeli közhiedelem szerint a melankolikus hangvételű tételt Guernica 1937-es lebombázása ihlette. A zeneszerző felesége azonban egy későbbi nyilatkozatában amellett érvelt, hogy a tétel egy kétszeres emlékezés: egyrészt boldog spanyolországi nászutazásukra, másrészt első, tragikusan végződött gyermekáldásukra.

A darabot Csáki András gitárművész szólaltatja meg, aki generációjának kiemelkedő gitáros egyénisége. Játékának szuggesztivitása és érzékenysége a világ számos koncerttermének hallgatóságát magával ragadta Japántól Észak-Amerikáig.

Csáki András generációjának kiemelkedő gitáros egyénisége. Játékának szuggesztivitása és érzékenysége a világ számos koncerttermének hallgatóságát magával ragadta Japántól Észak-Amerikáig. Szakmai lapokban több kritikus is kiemelte, hogy fölényes hangszeres tudásával sosem él vissza, technikáját mindig a zenei elképzeléseinek szolgálatába állítja. A koncert előtt néhány héttel Vietnámban tart mesterkurzust, és ad szólóestet.

„ … Én azt gondolom, hogy ez a mű egy nagyon jól, nagyon ügyesen megkomponált és a gitáros szólistát egy nagyon komoly technikai feladatok elé állítja. A darabnak az a sajátossága, hogy a flamenco gitároznak különböző elemeit, mint például a rasgueo-pengetést kombinálja a klasszikus gitáron sokkal gyakoribb, gyönyörű lágy vibrált dallamok játékával”.

Az est Brahms III. szimfóniájával fejeződik be, amely melankolikus harmadik tételével vált halhatatlanná, a nagyszabású mű napfényes-napsugaras világával szabadítja fel a zenehallgató lelkeket immár több mint százharminc esztendeje.

 

Április 20. 19.30 óra – Zeneakadémia

Rossini A sevillai borbély – nyitány

Joaquín Rodrigo Aranjuezi gitárverseny

Brahms III. szimfónia F-dúr, op. 90

Csáki András gitár

Carlo Montanaro karmester

Kapcsolódó bejegyzések

  • FotorCreated.jpg

Te hinnél neki?

Te mit tennél, ha a már halottnak hitt gyermeked bekopogtatna az ajtón? Amy Gentry ezzel a gondolattal játszott el debütáló,  Ki ez a lány? című regényében. Nem sok rettegettebb dolog lehet egy szülő életében, minthogy elrabolják a gyermekét. De vajon, hogyan lehet azt feldolgozni ha az...

  • 33456507534_e372d291bb_z.jpg
  • 34297989445_71089740ed_z.jpg
  • 34298035405_7987a0c2df_z.jpg
  • 34298044085_d9d251ccef_z.jpg

Ami Tarantóban történik... - A főnök meg én meg a főnök

Carlo Goldoni fergeteges komédiáját ültette mai környezetbe a Thália Színház, így született meg legújabb előadásuk. A főnök meg én meg a főnök felhőtlen szórakozást ígér, két felvonásban. Goldoni 1746-ban, a Két úr szolgája című komédiájával teremtette meg annak idején a polgári vígjáték...

  • FotorCreated-13.jpg
  • LID_zsurik_OK_szines_small-e1493447443755.jpg

"A nagyregényeket szeretem a legjobban" - Interjú Fullajtár Andreával

Adva van tíz könyv, a 2016-os könyvtermés legjava: Jászberényi Sándor: A lélek legszebb éjszakája; Kepes András: Világkép; Krasznahorkai László: Báró Wenckheim hazatér; Nádas Péter: Az élet sója; Németh Gábor: Egy mormota nyara; Szabó T. Anna: Törésteszt; Térey János: Őszi hadjárat; Varró...

Szólj hozzá!