Inferno: a pokol kínjai

Inferno: a pokol kínjai

Ezeket a kínokat jelentős részben a közönségnek kell kiállnia, mert ahogy nő a tét a Dan Brown-regények alapján készült filmekben, úgy süllyed a színvonal. S ezt már a csodafegyverként forgatott Tom Hanks sem tudja teljesen ellensúlyozni.

A Robert Langdon kalandjait bemutató regények nívója váltakozik, de mivel a filmek nem követik a regények bemutatási idejét – s nem is vitték vászonra az összeset –, így a filmekről elmondható, hogy a Da Vinci kód óta egyenletesen gyengülnek. Szerencse, hogy az összes eddigi Dan Brown ihlette filmet jegyző Ron Howard kihagyta Az elveszett szimbólumot, amely oly mértékben tűnt el, hogy vele együtt a regény érthető befejezése is elveszett, legalábbis – nem reprezentatív – magánfelmérésem során senki sem volt képes egyértelmű magyarázattal szolgálni, mi is regény csattanója. Nem is került filmvászonra, bár mit lehet tudni, jöhetnek még Langdon-szűk esztendők, oszt hozzányúlnak. Tán nem is baj, amennyiben rendes véget faragnak neki.

inferno2
A Da Vinci kód, amely egyébként a sorozat második kötete, nem véletlenül lett sikeresebb, mint az első, s az se véletlen, hogy ezt filmesítették meg elsőként. Ebben ugyanis üdítő változatosságként nem mentenek világot, pláne nem idegen lényektől, ellenben komoly művelődéstörténeti elemeket tartalmazó, szellemes fejtörő lett belőle. Az Angyalok és démonok már hozta a világmegmentést, az Inferno meg olyan mértékben tolja a képünkbe, hogy az még egy hidegháborús James Bond mozinak is becsületére válna. Tom Hanks azonban nem igazán jó akcióhősnek.
Tudjuk, Liam Neeson is hatvan körül lett akciósztár, azaz sosem késő, de már neki sem áll jól, hogy szűkebb és tágabb környezetét folyamatosan elrabolják, időnként még őt magát is. Tom Hanksnek még kevésbé fekszik jól a jamesbondkodás. Valahogy karakteridegen tőle.

inferno3
Az Inferno a szépséges Firenzében játszódik, majd Isztambul lesz a finálé helyszíne, s ezeket a városokat olyan csodaszépen filmezik, hogy ezért megéri szélesvásznon nézni a filmet. Ugyanakkor nem hagy nyugton a kérdés: mit keres ebben Robert Langdon szimbolika-, Dante-, meg a jó ég tudja még milyen professzor? Itt nincs igazi művészettörténeti rejtély, az egész ügy nagyon is mai, abszolúte slágertéma, s mintha csak azért szőttek volna bele némi megfejtendő középkori szálat, hogy valahogy mégis megindokolják Langdon szereplését. A rejtvény néha olyan banális elemeket tartalmaz, hogy azt már a szerző meg a rendező is zsenántnak érezte, ezért rögtönöztek egy kis emlékezetkiesést Langdon profnak, hogy mégse legyen olyan kínos neki. Igaz, többször elmondják, hogy ez az emlékezetkihagyás csak az elmúlt 48 órára vonatkozik, ennek dacára olyan adatokat nem tud, amelyeket egy stréberebb elsőéves diákja csípőből vágna, de legyünk nagyvonalúan elnézők, elvégre franc se sejti, miként is működik egy ilyen emlékezetzavar.
Itt most a túlnépesedés okozta problémák megoldása van a fókuszban, szinte várom, hogy a következő Langdon-sztori a globális felmelegedéssel foglalkozzon, s egyben Al Gore legyen a főszereplője, mint amerikai alelnökből vált kíméletlen klímapartizán. Tom Hanks megteszi, ami tőle telik, a többiekre nem érdemes pazarolni a szót. Tehetsége nem ment meg mindent, noha felveszi a versenyt a CGI-jal, amelyből amúgy van bőven, főleg a film kezdetén, ahol már-már horrorszerűen mutatják be Dante poklát – ez egyben a film egyik legjobb, vagy éppen a legjobb része, mert itt még középkorhangulat lengedez, még elhisszük, hogy ez a vonal folytatódik, de aztán kijózanítóan hamar visszatérünk a mába.

Az Inferno tulajdonképpen egy jó kis rémálomként indul, de aztán szépen színtelenedik, míg a végén vagy a rémálmot vágyjuk már, vagy az ébredést.
Az egyiket tutira megkapjuk.

 

 

Inferno
színes, magyarul beszélő, amerikai-japán-török-magyar misztikus thriller, 121 perc, 2016 (16)

rendező: Ron Howard
író: Dan Brown
forgatókönyvíró: David Koepp, Dan Brown
operatőr: Salvatore Totino
zene: Hans Zimmer
producer: Michael De Luca, Andrea Giannetti, Brian Grazer
vágó: Tom Elkins, Daniel P. Hanley, Daniel P. P. Hanley
szereplő(k): Robert Langdon – Tom Hanks, Dr. Sienna Brooks-  Felicity Jones, Bertrand Zobrist – Ben Foster

Bemutató dátuma: 2016. október 13. (Forgalmazó: InterCom)

Kapcsolódó bejegyzések

  • 36790194174_bbb28033e7_z.jpg
  • 37452263756_fa4cfe9928_z.jpg
  • 37452342926_b071eed9d7_z.jpg
  • 37469170242_257763e6dd_z.jpg

Valaki ellopta a pingponglabdát - Csoda korban élünk (Szigliget) kritika

Fergeteges bohózattal indítja az évadatot a Thália Színház. Michael Frayn darabját Hamvai Kornél átiratában élvezheti a közönség. A Csoda korban élünk (Szigliget) az 1950-es évek kommunizmusába repíti vissza a közönséget, ahol senki nem az, akinek látszik és minden megtörténik, aminek nem lenne...

  • Kult-konyvek-21.Szazad_kiado_1.png
  • 41049_thumb-e1507107146144.jpg
  • 41050_thumb.jpg
  • 41051_thumb.jpg
  • covers_438119-e1507107173402.jpg

Négy könyv, amit érdemes beszerezned ősszel

A 21. Század kiadó idén ősszel nagy dobásra készül és négy világsikerű könyvvel örvendezteti meg az olvasás és a könyvek szerelmeseit. Világirodalmi bestsellereket hoz el nekünk a KULT Könyvek sorozattal. Mi már alig várjuk őket, csapjatok le rájuk Ti is! Michael Chabon: Ragyog a hold ...

  • Untitled-collage.jpg

A boldogság ára...

Kinek mit jelent a boldogság? Egyeseknek a pénzt, másoknak egy sikeres karriert és van akinek egy jól működő házasságot. Michelle Frances bemutatkozó pszichológiai thrillerében,  A barátnőben mindenki csupán a saját boldogságát keresi, azonban, mint azt tudjuk a boldogságnak ára van, amit a...

Szólj hozzá!