Három felszabadult Beethoven-opusz Martonvásáron

Három felszabadult Beethoven-opusz Martonvásáron

A Nemzeti Filharmonikusok július 23-i martonvásári hangversenyén Kocsis Zoltán vezényletével Beethoven csodálatos és emberközeli világából a ritkán hallható Névnapi nyitány, a D-dúr hegedűverseny, és a IV. szimfónia varázslatos, vidám és önfeledt dallamait élvezheti az oda látogató közönség. A koncerten a ragyogó tehetségű hegedűművész, Zalai Antal közreműködik. A szabadtéri hangverseny este 19.00 órakor kezdődik, rossz idő esetén az előadást másnap, az esőnapon tartják meg.

Hajlamosak vagyunk Beethovent mogorva fickónak elképzelni, aki kizárólag küzdelmes, haragos, vagy olykor gyászos zenét komponált. A sokarcú zeneszerzőnek van azonban egy napfényes oldala is, vidám, felszabadult, felhőtlen humorral megáldott – a hangversenyen ebből a nem kevésbé csodálatos és emberközeli világból hallunk három opuszt. A ritkán megszólaló Névnapi nyitány azért is érdekes, mert Beethoven ebben is felhasználta az Örömóda-dallam rokonának tekinthető motívumokat és ez a szerző egyetlen koncertnyitánya, azaz nem része nagyobb színpadi alkotásnak. Az egyik kéziraton ez áll: „Nyitány bármilyen alkalomra, koncert használatra”. A mű 1814-15-ben készült el, abban az időszakban, amely talán a legtöbb elismerést hozta a komponistának, nem csak a nagyközönség, hanem személyesen több királyi felség részéről is. A napóleoni háborúkat lezáró Bécsi Kongresszus kitűnő lehetőséget kínált Beethoven számára is, hogy alkalmi darabokkal szerezzen népszerűséget és anyagi megbecsülést. Ezzel összefüggésben született a C-dúr nyitány is, de előzményei jóval korábbra vezethetők vissza. Már 1809-ből maradtak fenn vázlatai, amelyeket Beethoven két évvel később valószínűleg az István király vagy az Athén romjai kísérőzenékhez akart felhasználni. Majd 1912-ben az eredeti Esz-dúrból C-dúrba transzponálta, és Schiller Örömódájának (An die Freude) kantátaszerű megzenésítéséhez szánta bevezetőként. De ezt az ötletet is elvetette, és a költemény végül a 9. szimfónia zárótételében szólalt meg, egészen más zenei motívumokkal. Közben, 1814 őszén, újabb alkalom kínálkozott a nyitány befejezésére: Ferenc császár október 4-i névnapját a Fidelio előadásával ünnepelték, előtte bevezetésként szólalhatott volna meg a C-dúr nyitány. A hónap első napján Beethoven oda is írta a partitúrára: „császárunk névnapjának estéjére”. De mivel a zenekarnak – más elfoglaltságai miatt – már amúgy sem lett volna ideje megtanulni a darabot, azt a szerző félretette, és csak 1815 márciusában öntötte végleges formába.
Az ősbemutatóra az év Karácsonyán, december 25-én került sor a bécsi Hofburg báltermében, egy kórház javára rendezett hangversenyen.

Forrás: http://www.marjaijudit.hu/

Forrás: http://www.marjaijudit.hu/

 

A különleges zenekari színekben, csodálatos dallamokban és érzelmekben tobzódó, már-már romantikus Hegedűverseny a maga korában forradalmi újításokkal és hatásokkal lepte meg a hallgatót. Beethoven egyetlen hegedűversenye szokatlanul gyorsan, szinte lázas alkotótempóban született 1806. vége felé – bemutatójára közvetlenül karácsony előtt került sor Bécsben, Franz Clement hegedűművész közreműködésével. Ezen az estén a versenyművek eme etalon értékű darabját Zalai Antal a fiatal hegedű generáció egyik ragyogó tehetségű tagja szólaltatja meg, akit Yehudi Mehuhin 80. születésnapja tiszteletére rendezett hangversenyen ismerhetett meg a szélesebb publikum, tizenöt éves korában. Híres helyszíneken, számos világhírű művésszel dolgozott már együtt, rátermettségét pedig nemcsak az jelzi, hogy összesen tizenöt díjat és 120 ezer dollárt nyert a legrangosabb versenyeken, például Brüsszelben és Indianapolisban, hanem főleg az, hogy lemezre vette Bartók Béla hegedűre írt valamennyi kompozícióját.

zalai_antal

Az est záróműveként Kocsis Zoltán azt a szimfóniát vezényli, amelyet éppen 210 éve született, és amelynek varázslatos lassú tételéről Hector Berlioz így nyilatkozott: Mihály arkangyal műve, nem emberé.  Beethoventől már a kortársak is azt várták, hogy művei eszméket és hősöket ábrázoljanak, zenébe foglalják a fény és sötétség harcát, a szereplők (vagy maga az alkotó) küzdelmeit, szenvedélyeit, apoteózisát vagy éppen bukását. Közöttük talán a 4. szimfónia (B-dúr, op. 60) a legkülönösebb, mivel ez illeszthető be legkevésbé a szerzőről kialakult képbe, ezért viszonylag kevés figyelmet kapott a „hősi” szimfóniák árnyékában. Pedig meg van benne minden, amitől azonnal népszerű lehetett volna: szellemesség, formai arányosság, a zenekar virtuóz kezelése és a műfaj klasszikus hagyományainak tisztelete, valamint az újdonság és közérthetőség szinte tökéletes egyensúlya. Ezek az erények elsöprő sikert biztosítottak Haydn szimfóniáinak, csakhogy az ifjú Beethoventől a közönség éppen a lázadást, az elődök arcul csapását várta. A 4. szimfónia 1806-ban, az Eroica premierje és a Fidelio komponálása után készült, a hegedűversennyel és a 4. zongoraversennyel egy időben.

 

  1. július 23., 19:00 (esőnap: július 24.)

Brunszvik-kastély parkja, Martonvásár

Beethoven: Névnapi nyitány, op. 115
Beethoven: Hegedűverseny D-dúr, op. 61
Beethoven: IV. szimfónia B-dúr, op. 60

Vezényel: Kocsis Zoltán

Közreműködik: Zalai Antal (hegedű)

Kapcsolódó bejegyzések

Budapest Éjjel – Fekete Gábor fotósorozata a NextArt-ban

Budapest Éjjel - Fekete Gábor fotósorozata a NextArt-ban

Fekete Gábor, 'Budapest Éjjel' című fotósorozata a svájci-magyar művész egyedi kapcsolatát mutatja be szülővárosával, egy sor könnyed, nosztalgikus, néhol humorral fűszerezett éjszakai felvételen keresztül. A több mint két évet felölelő sorozat, 2016-ban a Corvina Kiadó jelentette meg, a...

,,Nincsenek fiktív gondolatok, semmi nincs kiszínezve”

,,Nincsenek fiktív gondolatok, semmi nincs kiszínezve”

Az Orlai Produkciós Iroda július 15-én a szentendrei Ferenczy Múzeum udvarán mutatja be a Lengyel Nagy Anna interjúi alapján készülő Élet.Történetek.hu... sorozat első darabját, A nővérek − Levél Apámhoz! című előadást. Az est két szereplője Egri Kati és Egri Márta, rendezője Cseh Judit. A...

  • FotorCreated.jpg

Te hinnél neki?

Te mit tennél, ha a már halottnak hitt gyermeked bekopogtatna az ajtón? Amy Gentry ezzel a gondolattal játszott el debütáló,  Ki ez a lány? című regényében. Nem sok rettegettebb dolog lehet egy szülő életében, minthogy elrabolják a gyermekét. De vajon, hogyan lehet azt feldolgozni ha az...

Szólj hozzá!