CSAJKOVSZKIJ A DIÓTÖRŐ – SZÍNJÁTÉK BÁBOKKAL

CSAJKOVSZKIJ A DIÓTÖRŐ – SZÍNJÁTÉK BÁBOKKAL

Évek óta hagyomány, hogy a Müpa és a Nemzeti Filharmonikusok Csajkovszkij egyik legnépszerűbb balettjével köszöntik a karácsonyt, gyerekek és felnőttek, szülők és nagyszülők, barátok és rokonok egyaránt pompás kikapcsolódásban részesülhetnek. Így lesz ez december 23-án és 27-én, mindkét napon 11.00 órakor és 18.00 órakor a Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében.

„Az összhatás evidenciaként tükrözi a balett hagyomány megkerülésének jótékony és frissítő szándékát – írta a produkcióról Csengery Kristóf zenekritikus. – E szándék az utat a bábszínházzal társított speciális mozgásszínház keretei között keresi, bábot és embert egymás egyenrangú társaként kezelve, egyes eszközökkel a vásári színjátékok harsányabb világát hozva be zárt terembe, máskor a cirkusztól kölcsönzött szolid akrobatikával kötve le a figyelmet, megint máskor pantomimként működve, egészében véve heterogén összhatással, ám kitűnő eredménnyel. Naiv humor, üde játékosság, sok ötlet, vonzó képi világ, mely soha nem mond ellent a zene szellemének. A díszletek egyszerűen, de találékonyan használják ki (horizontális és vertikális dimenzióban egyaránt) a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem pódiumának hatalmas belső terét, a tarka jelmezek a mesevilágot varázsolják elénk. (…) A diótörő színpadi mű, melynek persze története van, s mint ilyen, konfliktust, drámai fordulatokat is megjelenít. Mégis úgy éreztem, ennek az előadásnak nem Diótörő és Egérkirály »mítoszi összecsapása« alkotta a magvát (bár természetesen ez is lezajlott), hanem a mindenfajta narráción túlmutató, időtlen összhang, az öröm, a szépség, az egymást követő táncok dallami és harmóniai leleménye és kecsessége.”

560x350_11506_csajkovszkij_diotoro_141227_01

E. T. A. Hoffmann, a német irodalmi romantika egyik vezéralakja (aki mellesleg zeneszerzőként és zenekritikusként is működött) 1816-17-ben írta A diótörő és Egérkirály c. elbeszélését, amelyet saját illusztrációival adott közre. Az elbeszélés sokrétűbb, mint első pillantásra látszik: gyermekek is élvezhetik, de igazán csak felnőttek értik meg. Főként az elbeszélés iróniája az, ami a későbbi feldolgozások során elveszett.

A balettszínpadra id. Alexandre Dumas némileg felhígított verziójában jutott el A diótörő; ezt adaptálta tovább Ivan Vszevolozsszkij, a szentpétervári udvari színház igazgatója, Marius Petipával, a színház hírneves, francia származású balettmesterével együttműködve. Amikor Csajkovszkijt felkérték, hogy írjon zenét az új produkcióhoz, kezdetben mérsékelt lelkesedést mutatott, és csak fokozatosan kapott kedvet a projekthez. Komoly fenntartásai voltak a librettóval kapcsolatban; ezenkívül a küszöbön álló, 1891 tavaszi amerikai útja sem engedte meg, hogy azonnal munkához lásson, így a mű csak a következő évre készült el. A bemutató (1892. december 18-án) csak közepes sikert aratott. A kritikusok a drámai cselekményt hiányolták, míg a koreográfia színvonalának határt szabott, hogy a főszereplők gyerekek voltak. Az egyetlen felnőtt balerinát a kritikusok túl kövérnek és kevéssé vonzónak tartották, és azt írták, hogy az egyetlen, ami szép volt rajta, elegáns külföldi neve volt: Antonietta Dell’Era. A produkciónak mindössze egy része aratott osztatlan sikert: a zene, és természetesen ez biztosítja a Diótörő helyét a repertoárban immár 115 éve.

560x350_11506_csajkovszkij_diotoro_141227_03

 

Szövegkönyvét E. T. A. HOFFMANN meséje nyomán írta: Szilágyi Dezső

Teszárek Csaba Stahlbaum tanácsos
Blasek Gyöngyi Stahlbaum tanácsosné
Sz. Nagy Mária Marika
Ellinger Edina Frici
Papp Orsolya Nagymama
Kemény István Drosselmeyer nagybácsi
Tatai Zsolt Unokaöcs, Diótörő herceg
Ács Norbert Egérkirály
Bánky Eszter, Bercsényi Péter, Juhász Ibolya, Radics Rita árny- és tárgyjátékok

Koós Iván díszlettervező
Bródy Vera báb- és maszktervező
Miklósi Gabriella zenei munkatárs

Szőnyi Kató rendezését felhasználva színpadra állította: Meczner János

Karmester: Madaras Gergely

Közreműködik: a Budapest Bábszínház, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Gyermekkara (karigazgató: ifj. Sapszon Ferenc), valamint a Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Előadások:

2016. december 23. 11.00 és 18.00 óra
2016. december 27. 11.00 és 18.00 óra

Kapcsolódó bejegyzések

  • 33456507534_e372d291bb_z.jpg
  • 34297989445_71089740ed_z.jpg
  • 34298035405_7987a0c2df_z.jpg
  • 34298044085_d9d251ccef_z.jpg

Ami Tarantóban történik... - A főnök meg én meg a főnök

Carlo Goldoni fergeteges komédiáját ültette mai környezetbe a Thália Színház, így született meg legújabb előadásuk. A főnök meg én meg a főnök felhőtlen szórakozást ígér, két felvonásban. Goldoni 1746-ban, a Két úr szolgája című komédiájával teremtette meg annak idején a polgári vígjáték...

  • FotorCreated-13.jpg
  • LID_zsurik_OK_szines_small-e1493447443755.jpg

"A nagyregényeket szeretem a legjobban" - Interjú Fullajtár Andreával

Adva van tíz könyv, a 2016-os könyvtermés legjava: Jászberényi Sándor: A lélek legszebb éjszakája; Kepes András: Világkép; Krasznahorkai László: Báró Wenckheim hazatér; Nádas Péter: Az élet sója; Németh Gábor: Egy mormota nyara; Szabó T. Anna: Törésteszt; Térey János: Őszi hadjárat; Varró...

“Egyszerű olvasó vagyok, hagyom magam elragadtatni.” – Interjú Bálint Andrással

"Egyszerű olvasó vagyok, hagyom magam elragadtatni." - Interjú Bálint Andrással

A 2017-es Libri irodalmi díjat, a 2016-os évi könyvtermésből előválogatott tíz könyv, valamelyike nyeri majd el. A beválogatott kötetek nem csak a nézők kegyeiért versengenek, hanem, az öt fős zsűri szívébe is igyekeznek belopni magukat. Ennek apropóján beszélgettünk a zsűri egyik tagjával...

Szólj hozzá!