CSAJKOVSZKIJ A DIÓTÖRŐ – SZÍNJÁTÉK BÁBOKKAL

CSAJKOVSZKIJ A DIÓTÖRŐ – SZÍNJÁTÉK BÁBOKKAL

Évek óta hagyomány, hogy a Müpa és a Nemzeti Filharmonikusok Csajkovszkij egyik legnépszerűbb balettjével köszöntik a karácsonyt, gyerekek és felnőttek, szülők és nagyszülők, barátok és rokonok egyaránt pompás kikapcsolódásban részesülhetnek. Így lesz ez december 23-án és 27-én, mindkét napon 11.00 órakor és 18.00 órakor a Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében.

„Az összhatás evidenciaként tükrözi a balett hagyomány megkerülésének jótékony és frissítő szándékát – írta a produkcióról Csengery Kristóf zenekritikus. – E szándék az utat a bábszínházzal társított speciális mozgásszínház keretei között keresi, bábot és embert egymás egyenrangú társaként kezelve, egyes eszközökkel a vásári színjátékok harsányabb világát hozva be zárt terembe, máskor a cirkusztól kölcsönzött szolid akrobatikával kötve le a figyelmet, megint máskor pantomimként működve, egészében véve heterogén összhatással, ám kitűnő eredménnyel. Naiv humor, üde játékosság, sok ötlet, vonzó képi világ, mely soha nem mond ellent a zene szellemének. A díszletek egyszerűen, de találékonyan használják ki (horizontális és vertikális dimenzióban egyaránt) a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem pódiumának hatalmas belső terét, a tarka jelmezek a mesevilágot varázsolják elénk. (…) A diótörő színpadi mű, melynek persze története van, s mint ilyen, konfliktust, drámai fordulatokat is megjelenít. Mégis úgy éreztem, ennek az előadásnak nem Diótörő és Egérkirály »mítoszi összecsapása« alkotta a magvát (bár természetesen ez is lezajlott), hanem a mindenfajta narráción túlmutató, időtlen összhang, az öröm, a szépség, az egymást követő táncok dallami és harmóniai leleménye és kecsessége.”

560x350_11506_csajkovszkij_diotoro_141227_01

E. T. A. Hoffmann, a német irodalmi romantika egyik vezéralakja (aki mellesleg zeneszerzőként és zenekritikusként is működött) 1816-17-ben írta A diótörő és Egérkirály c. elbeszélését, amelyet saját illusztrációival adott közre. Az elbeszélés sokrétűbb, mint első pillantásra látszik: gyermekek is élvezhetik, de igazán csak felnőttek értik meg. Főként az elbeszélés iróniája az, ami a későbbi feldolgozások során elveszett.

A balettszínpadra id. Alexandre Dumas némileg felhígított verziójában jutott el A diótörő; ezt adaptálta tovább Ivan Vszevolozsszkij, a szentpétervári udvari színház igazgatója, Marius Petipával, a színház hírneves, francia származású balettmesterével együttműködve. Amikor Csajkovszkijt felkérték, hogy írjon zenét az új produkcióhoz, kezdetben mérsékelt lelkesedést mutatott, és csak fokozatosan kapott kedvet a projekthez. Komoly fenntartásai voltak a librettóval kapcsolatban; ezenkívül a küszöbön álló, 1891 tavaszi amerikai útja sem engedte meg, hogy azonnal munkához lásson, így a mű csak a következő évre készült el. A bemutató (1892. december 18-án) csak közepes sikert aratott. A kritikusok a drámai cselekményt hiányolták, míg a koreográfia színvonalának határt szabott, hogy a főszereplők gyerekek voltak. Az egyetlen felnőtt balerinát a kritikusok túl kövérnek és kevéssé vonzónak tartották, és azt írták, hogy az egyetlen, ami szép volt rajta, elegáns külföldi neve volt: Antonietta Dell’Era. A produkciónak mindössze egy része aratott osztatlan sikert: a zene, és természetesen ez biztosítja a Diótörő helyét a repertoárban immár 115 éve.

560x350_11506_csajkovszkij_diotoro_141227_03

 

Szövegkönyvét E. T. A. HOFFMANN meséje nyomán írta: Szilágyi Dezső

Teszárek Csaba Stahlbaum tanácsos
Blasek Gyöngyi Stahlbaum tanácsosné
Sz. Nagy Mária Marika
Ellinger Edina Frici
Papp Orsolya Nagymama
Kemény István Drosselmeyer nagybácsi
Tatai Zsolt Unokaöcs, Diótörő herceg
Ács Norbert Egérkirály
Bánky Eszter, Bercsényi Péter, Juhász Ibolya, Radics Rita árny- és tárgyjátékok

Koós Iván díszlettervező
Bródy Vera báb- és maszktervező
Miklósi Gabriella zenei munkatárs

Szőnyi Kató rendezését felhasználva színpadra állította: Meczner János

Karmester: Madaras Gergely

Közreműködik: a Budapest Bábszínház, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Gyermekkara (karigazgató: ifj. Sapszon Ferenc), valamint a Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Előadások:

2016. december 23. 11.00 és 18.00 óra
2016. december 27. 11.00 és 18.00 óra

Kapcsolódó bejegyzések

Budapest Éjjel – Fekete Gábor fotósorozata a NextArt-ban

Budapest Éjjel - Fekete Gábor fotósorozata a NextArt-ban

Fekete Gábor, 'Budapest Éjjel' című fotósorozata a svájci-magyar művész egyedi kapcsolatát mutatja be szülővárosával, egy sor könnyed, nosztalgikus, néhol humorral fűszerezett éjszakai felvételen keresztül. A több mint két évet felölelő sorozat, 2016-ban a Corvina Kiadó jelentette meg, a...

,,Nincsenek fiktív gondolatok, semmi nincs kiszínezve”

,,Nincsenek fiktív gondolatok, semmi nincs kiszínezve”

Az Orlai Produkciós Iroda július 15-én a szentendrei Ferenczy Múzeum udvarán mutatja be a Lengyel Nagy Anna interjúi alapján készülő Élet.Történetek.hu... sorozat első darabját, A nővérek − Levél Apámhoz! című előadást. Az est két szereplője Egri Kati és Egri Márta, rendezője Cseh Judit. A...

  • FotorCreated.jpg

Te hinnél neki?

Te mit tennél, ha a már halottnak hitt gyermeked bekopogtatna az ajtón? Amy Gentry ezzel a gondolattal játszott el debütáló,  Ki ez a lány? című regényében. Nem sok rettegettebb dolog lehet egy szülő életében, minthogy elrabolják a gyermekét. De vajon, hogyan lehet azt feldolgozni ha az...

Szólj hozzá!