A tánc minden arcát megmutatja a Budapesti Tavaszi Fesztivál

A tánc minden arcát megmutatja a Budapesti Tavaszi Fesztivál

Romantikus balett kaland, lenyűgöző látványvilágú Peer Gynt-koreográfia, androgün erotika és kortárs tánc Izraelből, tűz és szenvedélyes flamenco Spanyolországból, a kiegyezés korszakának virtuóz táncai, Kodály-művekből ihletet merítő néptánc kompozíció és több különleges bemutató a 37. Budapesti Tavaszi Fesztivál táncprogramjai közt.

A fesztivál egyik missziója, hogy a komoly- és kamarazenei koncertek mellett a művészet más területeiről is megmutassa a legizgalmasabb nemzetközi előadókat és produkciókat, valamint a műfajok itthoni legjelesebb képviselőinek is teret és lehetőséget adjon az új projektek, együttműködések megvalósítására és bemutatására. Ám nemcsak a programkínálatra jellemző a sokszínűség, az adott művészeti ágakon belül is széles skálán mozognak a produkciók, így adva minél átfogóbb képet a műfajokról. A tánc szerelmeseinek igencsak kedvez idén a fesztivál, hiszen a néptánctól a flamencóig, a kortárs koreográfiáktól a klasszikus balettig a műfaj szinte minden spektrumából kínál valami csemegét a program.

Ahogy az elmúlt években, így idén is reflektálnak a fellépő művészek és produkciók a kiemelt évfordulókra. A magyar történelem egyik fontos eseményére, a kiegyezésre emlékezik a Magyar Nemzeti Táncegyüttes. Vincze Zsuzsa és Zsuráfszky Zoltán Kiegyezés / 150 című legújabb koreográfiája a korszak és az azt követő „boldog békeidők” virtuóz táncait, gazdag viseletkultúráját, csodás zenei világát és szokásait idézi meg április 1-én a Müpa Fesztivál Színházának színpadán. A fesztivál másik fókuszpontjában a 135 éve született Kodály Zoltán áll, akinek népzenekutatói munkássága előtt tiszteleg a Magyar Állami Népi Együttes Tánckánon – Hommage à Kodály című bemutatója. A gazdagon árnyalt, lírai-asszociatív képeken, színpadi történéseken keresztül egy képzeletbeli faluközösség mindennapjaiba nyerhetünk bepillantást olyan ismert Kodály-művek segítségével, mint a Háry János, a Galántai táncok, a Páva-variációk, a Mártai képek vagy a Kállai kettős. Az idei programsorozat egyik legnépesebb tánceseményének ígérkezik az április 22-i Minden magyarok tánca, amely során közel száz fő áll majd színpadra a világ legkülönbözőbb részeit képviselve a Papp László Budapest Sportarénában.

A román Edward Clug, generációjának egyik legígéretesebb koreográfusa nem könnyű feladatra vállalkozott: a norvég drámaíró, Ibsen egyik legösszetettebb művét, a Peer Gyntöt gondolta újra, méghozzá Grieg zenei kompozíciója mentén. A Maribori Szlovén Nemzeti Színház Balettegyüttesének rendkívül látványos előadásában az eredeti kísérőzenén kívül Grieg legismertebb koncertműveiből, kamara-, illetve szólódarabjaiból is elhangoznak majd részletek április 10-én a Magyar Állami Operaházban. Adolphe Adam szintén az irodalomhoz nyúlt inspirációért, hiszen A kalóz című balettjét az angol romantikus költőnemzedék egyik óriása, Lord Byron azonos című verse ihlette. A három felvonásos balett egy kalandokkal és feszültséggel teli, izgalmas történetbe vezeti be a nézőt, ahol helyet kap szerelem, árulás, életveszély és hajótörés is. A főbb szerepekben az Operaház első magántáncosai, Tatjana Melnik és Leblanc Gergely láthatóak majd április 21-én.

Sharon Eyal és Gai Behar, a két izraeli kreatív szupersztár OCD Love című darabja arról a szerelemről szól, amely mindig hiányt érez, és a szerelmesekről, akik mindig elhibázzák egymást és kiesnek a szinkronból. Keveredik benne a legendás Batsheva társulat által megalkotott Gaga-technika és Eyal védjegye, az androgün erotika. Érzéki, városi-törzsi, pulzáló, ösztönös késztetések egy elidegenedett gépvilágban, április 13-án és 14-én a Trafó Kortárs Művészetek Házában. A Capriccio Lajtha László talán legvidámabb kompozíciója, annak ellenére, hogy a magyar történelem egyik legtragikusabb időszakában, a második világháború budapesti bombázásai alatt született. Barta Dóra koreográfus és társulata ezúttal azonban nem a mű eredettörténetére helyezi a hangsúlyt, sokkal inkább Lajtha személyét állítja középpontba. Az ő életébe és belső világába pillanthatunk be április 19-én a Pesti Vigadóban, a különleges bemutatón a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zenekara közreműködik.
A Bálna egyedi formáihoz és rendhagyó tereihez alakítja XX_&_Fragments című helyszín-specifikus darabját a Frenák Pál Társulat. Április 4-én négy fiatal táncművész-koreográfus kap lehetőséget arra, hogy alkotóelemeire bontsa a teret és egy-egy személyes hangú töredékben, „fragmentumnyi” koreográfiában fogalmazza meg, hogy milyen ma huszonévesnek lenni. A Fuego (Tűz) a 2004-ben elhunyt legendás flamenco koreográfusra, Antonio Gadesre emlékezik, hiszen az ő, 1989-ben Manuel de Falla balettzenéjére, a Bűvös szerelemre készített koreográfiáját állítják újra színpadra április 5-én és 6-án a Müpában.

Vincze Zsuzsa – Zsuráfszky Zoltán: Kiegyezés/150 – bemutató
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes előadása
2017. április 1., 19.00 Müpa — Fesztivál Színház

1867-ben kompromisszumok árán – de bízva Magyarország jövőjében – a forradalmat véresen megtorló hatalom és a Deák Ferenc vezette szilárd többségű magyar politikai elit között létrejött a kiegyezés. Az ellentmondásos és sokat vitatott történelmi tények ellenére a kiegyezés soha nem látott gazdasági és kulturális fellendülést hozott Magyarországon, s megkezdődhetett a „boldog békeidők” rövid, ámde feledhetetlen korszaka.
Népi táncaink és viseleteink gazdagsága, szépsége, hagyományaink sokszínűsége egyre inkább a műveltebb réteg látókörébe került, s maga a parasztság is egyre büszkébben és igényesebben tekintett saját kultúrájára. Valósággal burjánzott a díszítőművészet, színesedtek a viseletek, miközben a különböző nemzetiségek – megtartva saját kultúrájukat – békében megfértek egymás mellett.
150 évvel a kiegyezés után népművészetünk e soha nem látott virágzásának kívánunk emléket állítani, bemutatva a magyar nép és a mellettünk élő nemzetiségek virtuóz táncait, gazdag viseletkultúráját, csodálatos zenei világát és szokásait.

Közreműködik: a Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncosai és zenekara (művészeti vezető: Zsuráfszky Zoltán), Zengővárkonyi Népi Együttes és Zenekara, Hosszúhetényi Népi Együttes, Bagi Muharay E. Népi Együttes, Rátóti Zoltán, Oberfrank Pál – próza (hangfelvételről)
Zene: Kiss Ferenc, Rossa László, Szarka Tamás
Zenei szerkesztő: Papp István Gázsa, Szabó Dániel
Díszlet: Götz Béla
Látvány: M. Nagy Richárd
Forgatókönyv, dramaturg, jelmez: Vincze Zsuzsa
Koreográfia: a meghívott együttesek koreográfusai, valamint Sánta Gergő, Vincze Zsuzsa, Zsuráfszky Zoltán
Koreográfus, rendező: Zsuráfszky Zoltán

Tánckánon – Hommage à Kodály – bemutató
A Magyar Állami Népi Együttes előadása
2017. április 21. 19:00
2017. április 22., 11.00
Müpa — Fesztivál Színház

Egy képzeletbeli faluközösség hétköznapi életének apró mozzanataiból kibontakozó történet zenei keretét Kodály Zoltán kompozíciói, illetve a zeneszerző által gyűjtött népdalok alkotják. A jelenetek során emberi kapcsolatok kialakulását, majd ezek elvesztését, örömöket és bánatokat, valamint a mindennapok rituáléját követhetjük nyomon.
Gazdagon árnyalt, lírai-asszociatív képek során, a színpadi történések, a tér és az idősíkok játékosan változó spektrumán keresztül jutunk el a végkifejletig: az emberi lét, az élet diadalának katartikus kinyilatkoztatásáig.
Olyan ismert és népszerű Kodály-művek részleteire ismerhetünk majd rá az est során, mint a Háry János, a Galántai táncok, a Páva-variációk, a Mátrai képek vagy a Kállai kettős.

Közreműködik: Bősze Tamás, Czébely Beáta, Brassói Jőrös Andrea, Pál Eszter, Hetényi Milán, a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara
Zene: Kelemen László, Pál Eszter, Pál István Szalonna, Pál Lajos
Látvány: Molnár Zsuzsa
Jelmez: Szűcs Edit
Animáció: Soós Andrea
Koreográfusok: Kocsis Enikő, Fitos Dezső, Orza Călin
Koreográfus, rendező: Mihályi Gábor

Minden magyarok tánca
Tánchagyományaink, tánctanítások és bemutatók
2017. április 22., 10.30 Papp László Budapest Sportaréna

Grieg-Clug: Peer Gynt
A Maribori Szlovén Nemzeti Színház Balettegyüttesének előadása
2017. április 10., 20.00 Magyar Állami Operaház

Ibsen Peer Gyntje minden kétséget kizáróan az egyik legösszetettebb drámai mű. A színdarabhoz Edvard Grieg komponált igen távlatos, nagyszabású kísérőzenét, mely a színdarabtól függetlenül is nagy népszerűségre tett szert. Az Ibsen-szöveg és Grieg zenéjének elmélyült tanulmányozása nyomán a román származású koreográfus, Edward Clug arra a meggyőződésre jutott, hogy Ibsen és Grieg Peer Gynt-víziója oly sok ponton tér el egymástól, hogy nem túlzás azt állítani, két önálló és teljesen autonóm olvasattal állunk szemben.
Edward Clug a zene sugalmazására hallgatva egy saját Peer Gynt-narratívát – azaz balettlibrettót – konstruált, melynek megjelenítéséhez az eredeti kísérőzenén kívül további zenedarabokra volt szüksége. A Maribori Szlovén Nemzeti Színház rendkívül látványos előadásában Grieg legismertebb koncertműveiből, kamara-, illetve szólódarabjaiból is elhangoznak majd részletek.

Librettó: Edward Clug (Henrik Ibsen drámája nyomán)
Zene: Edvard Grieg
Díszlet: Marko Japelj
Szobrok: Ivo Nemec, Milena Greifoner
Jelmez: Leo Kulaš
A koreográfus munkatársa: Matjaž Marin, Miloš Isailović
Koreográfus: Edward Clug

Szereposztás
Peer Gynt: Miloš Isailović
Solveig: Tijuana Križman Hudernik
Halál: Gaj Žmavc
Åse, Peer Gynt anyja: Tanja Baronik
Szarvas: Sytze Jan Luske
Ingrid, a menyasszony: Asami Nakashima
Aslak, a kovács: Sergiu Moga
Zöldruhás nő: Tetiana Svetlična
Mads Moen, az inas: Matjaž Marin
Anitra, egy beduin törzsfőnök leánya: Asami Nakashima
A kis Helga: Alena Medič
Begriffenfeldt, az orvos: Sergiu Moga
Őrültek: Tetiana Svetlična, Mirjana Šrot, Matjaž Marin, Tiberiu Marta
A három pásztorlány: Klavdija Stanišič, Blaga Stojčeva, Hristina Stojčeva
Törpe: Vadim Kurgajev

Adam: A kalóz – bemutató
2017. április 21., 19.00 Magyar Állami Operaház

A balett cselekményét az angol romantikus költőnemzedék óriása, Lord Byron 1814-es híres verse, A kalóz inspirálta. A kalandokkal teli, feszülten izgalmas történetben éppúgy helyet kap szerelem, árulás, életveszély, hajótörés, mint a végső megmenekülés. A Byron-műnek akkora sikere volt, hogy a balettmesterek nem sokkal a vers megjelenése után, már az 1820-as években több helyen színpadra vitték. Az 1856-os párizsi előadás szenzációja a hajótörés színpadtechnikai megoldása volt. Anna-Marie Holmes 1997-ben koreografálta saját verzióját a Boston Ballet számára.

Medora: Tatjana Melnik
Conrad: Leblanc Gergely
Gulnare: Karina Szarkisszova
Lankendem: Jevgen Lagunov
Ali: Majoros Balázs
Vezényel: Valerij Ovszjanyikov
Koreográfus: Anna-Marie Holmes, Solymosi Tamás (Marius Petipa és Konsztantyin Szergejev nyomán)
Zene: Adolphe Adam, Cesare Pugni, Léo Delibes, Riccardo Drigo, Pjotr Oldenburgszkij
Librettó: Anna-Marie Holmes (Jules-Henri de Saint-Georges és Joseph Mazilier nyomán)
Díszlet: Rózsa István
Jelmez: Rományi Nóra
Világítás: Kirk Bookman
Balettmester: Solymosi Tamás, Venekei Marianna, Aradi Mária, Dózsa Imre, Kövessy Angéla, Pongor Ildikó

OCD Love
A L-E-V Dance Company (Sharon Eyal-Gai Behar) előadása
2017. április 13-14, 20.00 Trafó Kortárs Művészetek Háza

Sharon Eyal és Gai Behar – a kortárs izraeli művészet meghatározó személyiségei – már egy évtizede dolgoznak együtt. Harmadik alkotótársukkal, a zenéért felelős Ori Lichtikkel 2013-ban alapították közös társulatukat. Eyal a Batsheva Dance Companyban táncolt és koreografált, Behar élő zenés, underground eseményeket szervezett Tel-Aviv parkolóiban és alagsoraiban.

Kettejük kooperációja a Trafó színpadán éppúgy megfér, mint egy technoklubban. Stílusukban keveredik a Batshevától örökölt gaga technika és Eyal védjegye, az androgün erotika. Érzéki, városi-törzsi késztetések pulzálnak egy elidegenedett, gépies világban.
A L-E-V a héber „szív” szóból ered, Sharon Eyal legújabb koreográfiája, az OCD Love egyrészt a szív ügyeit tárgyalja. A másik téma az OCD, vagyis az obszesszív-kompulzív zavar, más néven a kényszerbetegség, ami akadályozza a szeretetet. Az erőteljes táncelőadás Ori Lichtik technoütemeire lüktet.

Zene: Ori Lichtik
Koreográfia: Sharon Eyal
Előadják: Gon Biran, Rebecca Hytting, Mariko Kakizaki, Leo Lerus, Darren Devaney, Keren Lurie Perdes

LAJTHA – bemutató
A Badora Társulat előadása
2017. április 19., 19.00 Pesti Vigadó — Díszterem

Ahogy Solymosi Tari Emőke, Lajtha László zenéjének elhivatott kutatója írta, a Capriccio az életmű „talán legvidámabb, legcsillogóbb kompozíciója, mely a magyar történelem egyik leggyászosabb, legtragikusabb időszakában, a budapesti bombázások alatt keletkezett, és egyértelműen a realitás előli belső menekülés igényét reprezentálja”.
Barta Dóra azonban ezúttal nem a hagyományos utat járja: a Capriccio eredeti története mellett a hangsúlyt a szerző, Lajtha László személyére helyezi. Az ő élete, belső világa elevenedik meg a színpadon; a zenemű alkalmat szolgáltat arra, hogy bepillanthassunk a mű születésének kulisszái mögé.
Szokatlan vállalkozás, merész kísérlet a mű történetével egyidejűleg a mű alkotóját helyezni a középpontba, de Lajtha László személye, életének nehézségei izgalmas alapanyagot biztosítanak ahhoz, hogy az újfajta megközelítés létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen legyen.

Közreműködik: a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zenekara
Vezényel: Ménesi Gergely
Koreográfus, rendező: Barta Dóra

XX_&_Fragments_ – bemutató
A Frenák Pál Társulat előadása a Budapest Art Week kapcsolódó programja
2017. április 4., 20.00 Bálna Budapest — Event Hall

A Bálna speciális, rendhagyó térformáját figyelembe véve és Hemingway örök igazságokat megfogalmazó novellájától, Az öreg halász és a tengertől is inspirálódva a felkért fiatal művészek egyéni megközelítésben igyekeznek felszínre segíteni az emberi lélek alkotó, kitörni vágyó energiáit.
A szavak nehézségétől, a verbális súlyoktól elszakadva, szabaddá vált mozgásokkal, szinte a tudat előtt szaladó mozdulatokkal, egyéni látásmóddal, néhol improvizatív módon alakítják ki viszonyukat az adott helyzettel, alkotják meg képeiket a saját megélt és átélt valóságukon keresztül, láttatják önmaguk kapcsolatait és fogalmazzák meg, hogy milyen ma huszonévesnek lenni.
Négy fiatal koreográfus (Maurer Milán, Várnagy Kristóf, Ivanov Gábor és Keresztes Patrik) kap lehetőséget arra, hogy az adott szcenikai rendszerben és adott térformában a „fragmentumok”, az alkotóelemek egy részét elkészítse. Ekként szeretne Frenák Pál – aki az est során előadóművészként is a közönség elé áll – teret biztosítani az új generáció elképzeléseinek.

Előadják: Esterházy Fanni, Frenák Pál, Ivanov Gábor, Keresztes Patrik, Maurer Milán, Várnagy Kristóf
Zene:Gryllus Ábris, Farkas Miklós
Fény: Marton János
Hang: Hajas Attila
Szcenika: Győrffy Ákos, Lengyel László
Alkotók: Esterházy Fanni, Ivanov Gábor, Várnagy Kristóf, Maurer Milán, Keresztes Patrik, Frenák Pál

Fuego (Tűz)
Az Antonio Gades Company előadása
2017. április 5-6., 19.00 Müpa — Fesztivál Színház

A felejthetetlen flamencotáncos és koreográfus, Antonio Gades (1936–2004) halálának tizedik évfordulóján született meg az elhatározás, hogy újra színpadra állítsák Gades Manuel de Falla balettzenéjére, a Bűvös szerelemre készített koreográfiáját, Tűz című előadást. A darabot 1989-ben Párizsban mutatták be, a nagy sikerű premiert nemzetközi turné követte.
A produkció végigsöpört Svájcon, Japánon, Olaszországon, Németországon és Brazílián, mindenhol óriási lelkesedést váltva ki a közönségből. A darabot – érdekes módon – Spanyolországban nem sikerült bemutatni, de Gadest egész életében foglalkoztatták az alapanyagban szunnyadó lehetőségek. Tervek, ötletek maradtak hátra, melyeket sikerült az új változatba is beépíteni.

Candela: María José López / Esmeralda Manzanas
Carmelo: Miguel Lara / Jacob Guerrero
José: Miguel Ángel Rojas
Lucía: Ángela Núñez
Közreműködő táncosok: María Nadal, Mayte Chico, Silvia Vidal, Ana del Rey, Virginia Guiñales, Luisa Serrano, Carolina Pozuelo, Raquel Ortega, Jairo Rodríguez, Elías Morales, Pepe Vento, Álvaro Madrid, Dani Torres
Közreműködő zenészek: Angela Nuñez „La Bronce”, Juañares, Palacín, Gabriel Cortés, Enrique Pantoja – ének, Antonio Solera, Camarón de Pitita – gitár
Koreográfus, rendező: Antonio Gades
Művészeti vezető: Stella Arauzo

Kapcsolódó bejegyzések

  • 36790194174_bbb28033e7_z.jpg
  • 37452263756_fa4cfe9928_z.jpg
  • 37452342926_b071eed9d7_z.jpg
  • 37469170242_257763e6dd_z.jpg

Valaki ellopta a pingponglabdát - Csoda korban élünk (Szigliget) kritika

Fergeteges bohózattal indítja az évadatot a Thália Színház. Michael Frayn darabját Hamvai Kornél átiratában élvezheti a közönség. A Csoda korban élünk (Szigliget) az 1950-es évek kommunizmusába repíti vissza a közönséget, ahol senki nem az, akinek látszik és minden megtörténik, aminek nem lenne...

  • Kult-konyvek-21.Szazad_kiado_1.png
  • 41049_thumb-e1507107146144.jpg
  • 41050_thumb.jpg
  • 41051_thumb.jpg
  • covers_438119-e1507107173402.jpg

Négy könyv, amit érdemes beszerezned ősszel

A 21. Század kiadó idén ősszel nagy dobásra készül és négy világsikerű könyvvel örvendezteti meg az olvasás és a könyvek szerelmeseit. Világirodalmi bestsellereket hoz el nekünk a KULT Könyvek sorozattal. Mi már alig várjuk őket, csapjatok le rájuk Ti is! Michael Chabon: Ragyog a hold ...

  • Untitled-collage.jpg

A boldogság ára...

Kinek mit jelent a boldogság? Egyeseknek a pénzt, másoknak egy sikeres karriert és van akinek egy jól működő házasságot. Michelle Frances bemutatkozó pszichológiai thrillerében,  A barátnőben mindenki csupán a saját boldogságát keresi, azonban, mint azt tudjuk a boldogságnak ára van, amit a...

Szólj hozzá!