A muglik mágiája

A muglik mágiája

A varázslók varázsolnak, ez logikus. A varázstalan ember meg mit tehet? Szemfényveszt. Budapest csodákra éhes város, hiszen a Margitszigeti Szabadtéri Színpad hatalmas nézőtere zsúfolásig megtelt a Magic Night éjjeli előadására, ahol egy kicsit kiszakítottak minket a valóságból.

Fáradtan indul az est. Közhelyhez közelítő bűvésztrükkök, duplafenekű ládák, megszokott darabolások, tisztességes iparosmunka, de semmi több, semmi hű, semmi uh, s a helyzeten az sem segít, hogy az illuzionisták között a kelleténél jóval gyakrabban fel-felbukkanó Kolovratnik Krisztián műsorvezető erőltetett poénjai –, hogy stílszerűek legyünk – illúziórombolók.

De hát nem is meglepő ez a fáradtság, rossz idők járnak a bűvészszakmára. Hollywood minden képzeletet kielégítő CGI-csodái mellett a színpadi mágia haloványnak tűnik, Gandalf, Dumbledore, meg az egyre sokasodó bosszúállók mellett nehéz csodatevőnek látszani, ráadásul nincs egyetlen David Copperfield-pótlék sem, aki nemcsak lélegzetelállító mutatványaival, hanem a bűvészek közt ritkaságszámba menő humorával is képes volt elkápráztatni közönségét, s akkor még nem is beszéltünk mágikus tekintetéről – amely ebben a vonatkozásban abszolúte rászabott jelző.

15

Négy bűvészt vonultat fel az est: a holland Christian Farla, a magyar Nagy Molnár Dávid, az angol David Climent és a francia Vincent Vignaud hivatott gondoskodni a közönség elvarázsolásáról, ez jelen esetben szó szerint értendő, ugyebár. Lepereg az első három, unalomig ismert trükkök, csírájában elszáradt humor, várjuk, mikor húzzák elő a nyulat a cilinderből. Látványosan kellékként használt lenge lányok – ilyen hímsovinizmus csak a szépségkirálynő-iparban és az autókiállításokon szokott ennyire leplezetlen formájában feltűnni, nem is értem, a harcosabb nőszervezetek hogyhogy nem rendeznek ilyenkor egy kis tiltakozást. Legalább lenne valami érdekes is.

Negyedikként lép színre a legfiatalabb, alig 33 éves illuzionista, Vincent Vignaud, akivel azonnal berobban a színpadra valami lehengerlő vitalitás és ifjonci lüktetés: a zene felpörög, a közönség hangulata úgyszintén, a lányok kellékből egyszerre csak valódi szereplőkké avanzsálnak, illegetés-billegetés helyett táncot nyomnak, egy ideig főszereplők is, aztán a fiatal mesterrel megszűnik a ládák sorozata, nem szúr át kardot senkin, nem darabol, ellenben virtuóz fürgeséggel nyílt színi eltüntetéseket produkál, hatalmas köpeny és letagadhatatlan francia sárm lengi körül, még akkor is, amikor épp beszippantja egy óriási repülőgép-hajtómű. Ez utóbbiból máris lehet következtetni arra, hogy Vignaud – aki a konferálásokban rejlő utalásokkal ellentétben egyértelműen az est sztárja – messze a vásári szemfényvesztés szintje fölött teljesít, eredeti, sőt néha ijesztő is. Ő a trükkök területén már-már felveszi a versenyt a CGI-jal, kellemben és küllemben pedig kenterbe is veri.

vincent_vignaud_1

A második részre a többi három bűvész is erősebb életjeleket mutat: Climent olyan lézerfény-játékot ad elő, hogy jedi legyen a talpán, aki ennyire virgoncan és pontosan képes forgatni lézerkardját, Nagy Molnár Dávid kifordított trükkparódiájában valódi humor is rejlik, jó előadásban, az est fénypontjának tartott, isten tudja hányszoros Merlin-díjas Farla megcsinálja Houdini postumus szabadulótrükkjét – hommage á Hongrie –, amelyet a nagy mester csak megtervezett, de átmenetileg közbejött halála miatt még tudott kivitelezni. A show-t mégis a született sziporkázónak bizonyuló Vignaud lopja el, aki nemcsak bűvész, de artistahajlamokkal is bír, tűz-zsonglőrködik, majd egy hatalmas fúrófej hatol át rajta, s azon lógva emelik függőleges helyzetbe, később egy lányt levitál, ám maga is könnyedén a magasba szökken, s a levegőben álldogál, ártatlan arccal, mint valami derűs és karcsú angyalgyerek.

A muglimágia a vontatott kezdetek után egész jól belendül, még Kolovratnik Krisztián sem tudja elrontani, pedig próbálkozik derekasan, Vignaud személyében viszont a jövő sztárja rejtőzik, nem tudom, hogy új Copperfield lesz-e, valószínűleg nem, stílusa gyökeresen más, humor helyett nála pörgés van és lefegyverző francia (bű)báj, de hát ezek is hatásos fegyverek. Azt mutatják, hogy az elő ember trükkjei még a számítógépes trükkök korszakában is képesek lenyűgözni a közönséget.

 

Fotók forrása: Szabadter.hu; Gálos Mihály Samu

Kapcsolódó bejegyzések

  • 36790194174_bbb28033e7_z.jpg
  • 37452263756_fa4cfe9928_z.jpg
  • 37452342926_b071eed9d7_z.jpg
  • 37469170242_257763e6dd_z.jpg

Valaki ellopta a pingponglabdát - Csoda korban élünk (Szigliget) kritika

Fergeteges bohózattal indítja az évadatot a Thália Színház. Michael Frayn darabját Hamvai Kornél átiratában élvezheti a közönség. A Csoda korban élünk (Szigliget) az 1950-es évek kommunizmusába repíti vissza a közönséget, ahol senki nem az, akinek látszik és minden megtörténik, aminek nem lenne...

  • Kult-konyvek-21.Szazad_kiado_1.png
  • 41049_thumb-e1507107146144.jpg
  • 41050_thumb.jpg
  • 41051_thumb.jpg
  • covers_438119-e1507107173402.jpg

Négy könyv, amit érdemes beszerezned ősszel

A 21. Század kiadó idén ősszel nagy dobásra készül és négy világsikerű könyvvel örvendezteti meg az olvasás és a könyvek szerelmeseit. Világirodalmi bestsellereket hoz el nekünk a KULT Könyvek sorozattal. Mi már alig várjuk őket, csapjatok le rájuk Ti is! Michael Chabon: Ragyog a hold ...

  • Untitled-collage.jpg

A boldogság ára...

Kinek mit jelent a boldogság? Egyeseknek a pénzt, másoknak egy sikeres karriert és van akinek egy jól működő házasságot. Michelle Frances bemutatkozó pszichológiai thrillerében,  A barátnőben mindenki csupán a saját boldogságát keresi, azonban, mint azt tudjuk a boldogságnak ára van, amit a...

Szólj hozzá!