A lapozgatható képzőművészet: “Illuminációk – A Gutenberg-galaxis stopposainak”

A lapozgatható képzőművészet: “Illuminációk – A Gutenberg-galaxis stopposainak”

A könyv mint képzőművészeti tárgy vajon egy absztrakt válaszlehetőség arra a napjainkban már lecsengő aggodalomra, melyet az elektronikus média forgószele keltett a Gutenberg-galaxisban? Netán találékony képzőművészeti tünemények, esetleg konzervált irodalmi múmiák az Illuminációk – A Gutenberg-galaxis stopposainak című kiállítás művészkönyvei? Szinte végteleníthető az esztétikai és kultúrtörténeti kérdések száma, mert a nyomtatásnak és lapozgatható tárgyának további szerepe egyelőre tisztázatlan, a papírillatú betűk szerelmesei számára pedig egyenesen nyugtalanító, akkor is, ha azt a bizonyos válság-riogatást már maga mögött hagyta az olvasáskultúra.

Létezik egy képzőművészeti szubdimenzió, amelyben a könyv, ami eredeti funkciója szerint más alkotóágazatok (fogalmi és képi tünemények) gyűjtőtárgya, a művész teljes jogú kultúr-füzeteként foglal helyet. A könyvtárgy mint iskolázott ready-made jelensége elgondolkodtató, óhatatlanul rá-rákérdez az értelmező arra, hogy hol húzódnak a művészetek (jelen esetben a könyvművészet, az irodalom és a képzőművészet) közötti határvonalak, kitapinthatóak-e ezek egyáltalán, esetleg szükség van-e mindezek meghatározására. De firtathatjuk azt is, hogy a művészkönyv elsősorban a könyvpapír és könyvborító alapanyagokból kreált képzőművészeti aktust szolgálja, esetleg segíthet a fogalmi funkció konzerválásában? Egy művészeti ágak ötvözetét kínáló kiállítás természetesen akkor jó, ha a vele kapcsolatban feszegetett kérdések lehetséges válaszait elhallgatva „csak” gondolatokat ébreszt, s nem ad kész megoldásokat a kezünkbe. Az Illuminációk – A Gutenberg-galaxis stopposainak pontosan ilyen, mert bár megmutatja mindazt a szépséget, ami a könyvanyag hasznát élteti és a tartalmi összetevőt teszi közkinccsé, mégsem tukmálja az értelmezési struktúrákat, hanem ehelyett gyönyörködtet, feltár, megmutat.

unnamed (6)

A mindössze egy kiállítótérbe rendezett, ám rendkívül koncentrált és gondolatgazdag tárlat hat olyan alkotó műveit mutatja be, akiket aktívan foglalkoztat a művészkönyv alkalmazhatósága. Barabás Márton, Czakó Zsolt, László Bandy, Nagy Barbara, Pataki Tibor és Szőnyei György munkásságának egy-egy darabja hívja fel a figyelmet arra, hogy a jelenkor is illuminációra, avagy felvilágosodásra áhítozik a könyv sorsát, jövőjét illetően, s egyre inkább úgy tűnik, e kultúrtárgy újradefiniálásra szorul. A kiállításon kibelezett és feldolgozott könyvtartalmak hol az esztétikum, hol a gondolatközlés (vagy inkább mindkettő) szolgálatában állnak, legyen az barokkosan elrendezett papírlegyező-kollázs és fák gyűrűzetéhez hasonlatos könyvlap-metszet (Pataki Tibor), könyvespolcot imitáló farönk-tár (Nagy Barbara) csipkemintázatú konceptuális papír-szobor (László Bandy), modern ál-nyomdai karaktereket feldolgozó litográfia (Szőnyei György), könyveket lapátoló malomkerék (Barabás Márton), netán keleti filozófiával átitatott könyvinstalláció (Czakó Zsolt). Sokféle könyvinterpretáció jön szembe tehát, mi pedig szabadon eldönthetjük, hogy mi a hasznos, minek van értelme vagy egyszerűen csak mit találunk szépnek a kiállított példányok közül, tehát mit jelenthet számunkra a könyv mai feldolgozása.

könyves

A képzőművészet lapozgathatóvá tétele elsősorban dekoratív gesztus, nem kultúramentő cselekedet, ami azonban mégis továbbviszi az iparművészeti és irodalmi értékeket, hagyományokat, hogy másodlagos bizakodó hozadékként felvillantson valamit belőlük. Az Illuminációk – A Gutenberg-galaxis stopposainak című kiállítás vizuális kiegészítés a több évezredes fogalmi kultúrához, akárcsak a valódi illuminációk (festett szövegdíszek) a letűnt kódexek lapjain. A kiállítás központjában elhelyezett, egyszerre nyomtatott, ám még kézzel illuminált Biblia-kiadás mintha a mostanihoz hasonló átmeneti kort ragadna meg, s tekintélyesen terpeszkedve bizonyítja, hogy a nyomtatott kultúra valós értékeit felesleges temetni, mert megtalálja a maga útjait a Gutenberg-galaxison innen és azon túl is.

A tárlat megtekinthető 2015. március 22-ig a Műcsarnok M0 projekttermében.

Kurátor: Orbán György, Danka Zsófia

Kiállítók:

Barabás Márton, Czakó Zsolt, László Bandy,

Nagy Barbara, Pataki Tibor, Szőnyei György

Kapcsolódó bejegyzések

  • libri_zsófi.jpg

"Az életem főtevékenysége az olvasás" - Interjú Szilágyi Zsófiával

A tavalyi év könyvtermésének legjavából előválogatott tíz könyv, valamelyike nyeri majd el a Libri irodalmi díjat 2018-ban. A kötetek pedig, ahogy már megszokhattuk nem csak az olvasók, hanem az öt fős zsűri kegyeiért is harcba szállnak. Ennek apropóján beszélgettünk a zsűri egyik tagjával...

  • don.jpg
  • LID_zsurik_OK_szines_small-e1523970935669.jpg
  • 48228_LID_opera_380x240mm_k.jpg
  • konyvek.jpg
  • konyvek_2-e1523973365427.jpg

Libri irodalmi díjak 2018

Idén sem maradunk díjnyertes olvasmányok nélkül nélkül! Hála a Librinek 2018-ban is kiosztásra kerülnek az irodalmi díjak, ahol tíz kortárs szerző művét veszi górcső alá a szakmai zsűri és természetesen az olvasóközönség. A Libri Könyvkereskedelmi Kft. által 2016-ban alapított díj az előző év...

  • A-halál-az-egyetlen-dolog-ami-örök..jpg

A halál markában - 13 perc

A 21. század kiadónak hála újabb remekművet ismerhetünk meg Sarah Pinborough tollából. Az írónő legújabb regénye a 13 perc nem csak a pszichológiai thriller kedvelők számára igazi csemege, hanem azok számára is, akik szeretik az izgalmas young adult irodalmat. Pinborough első magyar nyelven...

Szólj hozzá!