A lány, akit farkasnak neveltek
Értékelem! 5

Gothár Péter birtokba vette a Kamra Színházat és életre hívta Jancsó Piroska történetét. Az „Ahol a farkas is jó”című darab egy vérfagyasztó krimibe oltott dráma.  Valamikor 1953 és 54 között Törökszentmiklóson, rejtélyes körülmények között eltűnt 5 kislány, akiknek a holttestét Jancsó Piroskáék kertjében találták meg. Haláluk pontos körülményei máig tisztázatlanok és számos teória lengi körül a ..

Summary 5.0
Értékelem! 4
Summary rating from 1 user's marks. You can set own marks for this article - just click on stars above and press "Accept".
Accept
Summary 4.0 kiváló

A lány, akit farkasnak neveltek

Gothár Péter birtokba vette a Kamra Színházat és életre hívta Jancsó Piroska történetét. Az „Ahol a farkas is jó”című darab egy vérfagyasztó krimibe oltott dráma. 

Valamikor 1953 és 54 között Törökszentmiklóson, rejtélyes körülmények között eltűnt 5 kislány, akiknek a holttestét Jancsó Piroskáék kertjében találták meg. Haláluk pontos körülményei máig tisztázatlanok és számos teória lengi körül a szörnyű históriát. Egyesek a zsidókat illették vérváddal, mások élénk fantáziát mutatva CIA ügynökök ténykedését gyanították az esetek mögött, a gyermekeiket pedig nem engedték egyedül az utcákra.  Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a kéjgyilkosság sorozatért Jancsó Piroskát halálra ítélték. A lány bevallotta a gyilkosságokat, és bár több alkalommal is megváltoztatta vallomását, bűnösségét soha sem tagadta.

Gothár Péter, Németh Gáborral karöltve állította össze a darabot, Rubin Szilárd: Aprószentek című könyve és a bírósági vallomások alapján. Rubin alakja is megelevenedik, és egyfajta narrátorként vezet végig bennünket a történeten.

Rubin negyven éven át kutatta a törökszentmiklósi tragédiát és Piroska szerepét a szörnyű eseményekben. Próbálta bizonyítani ártatlanságát mintegy saját magát is felmentve, mivel menthetetlenül beleszeretett a lányba. „Ő az a lány, akivel egész életemben játszani szerettem volna.” Gothárnak hála Rubin és Piroska találkozhatnak, igaz ezt a valóságban soha nem tehették volna, hiszen Rubin jóval Piroska halála után ismerte meg a rémtörténetet. Néha csupán szemlélőként van jelen, máskor íróként, aki éppen riportot készít Farkassal, a nyomozóval, aki az eltűnt lányok ügyében nyomozott.

images_22932

Indításként egy családi képet látunk, amelyen Rubin (Keresztes Tamás.) rámutat Piroskára (Borbély Alexandra) és ezzel kezdetét veszi egy „szörnyeteg” meséje.

Ugrálunk időben, álom és valóság között. Megismerhetjük Piroska élettörténetét, hogy milyen „családban” nőtt fel, hallhatunk viszontagságos gyermekkoráról. Kiderül, hogy tizenhárom évesen megerőszakolták, ráadásul az anyja fogta le a szerencsétlen lányt, akinek a segélykiáltását senki sem hallotta, mert mindenki a zsidókat figyelte, amint elhurcolták őket. Ilyen környezetben kellett Piroskának felnőnie, így nem csoda, ha nem szocializálódott megfelelően. A valóság elől a kalandregényekbe menekült és képtelen volt megfelelően mérlegelni jó és rossz között.

Borbély Alexandra remekül képes megjeleníteni ezt a hányattatott sorsú lányt. Olykor indokolatlanul odavetett őrült kacajokkal érzékelteti, hogy valami nagyon nincs rendben Piroskával. Remekül visszaadja, hogy Piroska valóban nem érzi tetteinek súlyát, talán csak az ítélethirdetés alatt döbben rá milyen következménnyel is jár az, amit tett, de akkor sem a megbánás szól belőle, hanem a haláltól való félelem. Mégsem tudjuk gyűlölni őt, bár a tettéért elítéljük, de megismerve a borzalmas, szeretet nélküli előéletét valahol megértjük és a legerősebb érzésünk irányába a szánalom.

Katona_József_Színház_Ahol_a_farkas_is_jó_Rezes_Judit

 

Gothár Péter munkásságát dicséri a rendezés mellett a díszlet is: a színpad L alakban öleli körül a nézőteret és a rendőrségi irodán, Piroskáék házán keresztül a Bisztróig számtalan helyszínnek teret ad. A darabban nincs szünet, de hiányát nem érzékeljük, mivel gyors tempót diktál a rendező és minden pillanatban történik valami. Gothár a közönséget is bevonja a játékba, és erre maguk a színészek készítenek fel bennünket az előadás kezdetén. Kétségtelenül az a célja, hogy kényelmetlen helyzetbe hozza a nézőket és kimozdítva a komfortzónánkból megteremtsen egy sajátos légkört, amely tökéletesen reflektál a színmű hangulatára. Ez Gothár egyedi, sajátos stílusának lényege, amely azt a célt szolgálja, hogy darabjai még sokáig kísérjenek minket miután elhagytuk a színházat.

5535328_65be6f7a842d5456e89764d6dbfac708_wm

A színészek kitettek magukért sokan több szerepben is megmutatják tehetségük. Pelsőczy Réka roppant meggyőzően alakítja (többek között) Piroska anyjának szerepét, akit nem érdekel más, csak saját maga. Egy igazi szívtelen és erkölcstelen asszony, akit egy falat kenyérért bárki megkaphat, már ha van rá gusztusa. Mészáros Béla remekel a rendőrfőnök szerepében, aki az alkalmazottja előtt játssza a kiskirályt, de a hatalom előtt fülét-farkát behúzva hunyászkodik meg. Kovács Lehel alakítja Farkast, aki a lányok ügyében nyomoz, vele találkozik sok évvel a tragédia után Rubin és ő mesél neki a történtekről. Rezes Judit kelti életre a meggyilkolt kislányokat. Játékából és mozdulataiból árad a gyermeki naivság.

images_22935

A darab és ezzel együtt Gothár sem ítélkezik Jancsó Piroska felett, nem akar dönteni, bűnösségét nem vitatja, de Rubin álláspontjához közelítve nem szörnyetegként láttatja a lányt, hanem sokkal inkább áldozatként. Abban az elképzelt jelenetben, ahol Piroska és Rubin találkozik, az író megkérdezi a lányt: Miért gyilkolsz? Erre a lány így felel: Azért, mert engem farkasnak neveltek!

Összességében elmondható a Kamra legújabb darabjáról, hogy rendkívül pontos korképet fest az 50-es évek Magyarországáról, ahol a hatalom árnyékától is rettegő rendőrök igyekeznek kézre keríteni egy kéjgyilkost.

Megismerhetjük egy szerencsétlen, sérült lány történetét, akit a szerelmes író a meséből ismert farkashoz hasonlít, akit álmaiban képes megszelídíteni. Minden vágya egy olyan világ, ahol a farkas is jó.

Mindenkinek látnia kell ezt a színművet, akik szeretik a rejtéllyel átitatott valódi történetből táplálkozó drámát.

 

  • images_22925.jpg
  • images_22927.jpg
  • images_22932.jpg
  • images_22933-1.jpg
  • images_22924.jpg
  • images_22923.jpg
  • images_22922.jpg
  • 5535322_766344855b3c912e060606955a4218ee_wm.jpg
  • 5535318_dcab3d566466c0803fae763a9457e4bc_wm.jpg
  • 1606908-10153820823110384-1302574417-n_wvg3p21s.jpg
  • 1622844-10153820822080384-888959379-n_8az1dv3t.jpg

 

Szereplők:  Borbély Alexandra, Pelsőczy Réka, Keresztes Tamás,Rezes Judit, Kovács Lehel, Mészáros Béla, Alim Adilov m.v., Jéger Zsombor e.h., Pálya Pompónia e.h., Prohászka Fanni e.h., Somhegyi György e.h., Horváth József, Nedár Barnabás, Ilham Adilov m.v., Botka Zoltán
Díszlet: Gothár Péter
Jelmez: Tihanyi Ildi
Dramaturg: Morcsányi Géza
Zenei vezető: Kákonyi Árpád
Fény: Pető József
Hang: Wirth Tamás
Maszk: Vég Attila
A rendező munkatársa: Tóth Judit
Rendező: Gothár Péter

Kapcsolódó bejegyzések

  • 36790194174_bbb28033e7_z.jpg
  • 37452263756_fa4cfe9928_z.jpg
  • 37452342926_b071eed9d7_z.jpg
  • 37469170242_257763e6dd_z.jpg

Valaki ellopta a pingponglabdát - Csoda korban élünk (Szigliget) kritika

Fergeteges bohózattal indítja az évadatot a Thália Színház. Michael Frayn darabját Hamvai Kornél átiratában élvezheti a közönség. A Csoda korban élünk (Szigliget) az 1950-es évek kommunizmusába repíti vissza a közönséget, ahol senki nem az, akinek látszik és minden megtörténik, aminek nem lenne...

  • 33456507534_e372d291bb_z.jpg
  • 34297989445_71089740ed_z.jpg
  • 34298035405_7987a0c2df_z.jpg
  • 34298044085_d9d251ccef_z.jpg

Ami Tarantóban történik... - A főnök meg én meg a főnök

Carlo Goldoni fergeteges komédiáját ültette mai környezetbe a Thália Színház, így született meg legújabb előadásuk. A főnök meg én meg a főnök felhőtlen szórakozást ígér, két felvonásban. Goldoni 1746-ban, a Két úr szolgája című komédiájával teremtette meg annak idején a polgári vígjáték...

  • 33224919125_e09f3845b9_z.jpg
  • 33096498561_2a584c81ca_z.jpg
  • 33068177152_67e0feb32b_z.jpg
  • 32409819473_0f7be7f01e_z.jpg

"Meghalni könnyű, a vígjáték, az a nehéz."

A Thália Színház idén tavasszal egy vérbeli romantikus komédiával ajándékozza meg a néző közönségét. A Kean a színész a Edmund Kean igazán kalandos életbe enged betekintést, amely a romantika kedvelők számára igazi csemegét jelent. Alexandre Dumas eredeti darabját Jean Paul Sartre írta át, a...

Szólj hozzá!