“A kritikus is érző olvasó” – Interjú Károlyi Csabával

“A kritikus is érző olvasó” – Interjú Károlyi Csabával

A  Libri irodalmi díj első ízben 2016-ban került kiosztásra. Idén újra összeállt a 10-es lista, amelyből kikerülnek a nyertes könyvek, a közönség és a zsűri szavazása alapján. A szakmai díjat a tavalyi évhez hasonlóan Bálint András, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, Beck Zoltán, dalszerző, a 30Y énekesgitárosa, a pécsi tudományegyetem adjunktusa, a zenélő egyetem szakmai igazgatója, Fullajtár Andrea, Jászai Mari-díjas színész, a Katona József Színház tagja, Károlyi Csaba irodalomkritikus, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese, egyetemi oktató, Szilágyi Zsófia, Balassa Péter-díjas irodalomtörténész, kritikus, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára, a Móricz Zsigmond Társaság elnöke ítéli oda. Elsőként Károlyi Csabával beszélgettünk. Ő vajon, hogyan látja a díj megítélését és egyáltalán, hogyan olvas könyvet egy kritikus?

Idén második alkalommal kerül kiosztásra a díj. Ön szerint mennyire van hangsúlyos szerepe az elismerésnek az olvasói és a szakmai körökben?

Egyre inkább. Az olvasók és a szakmabeliek figyelnek a Libri Irodalmi Díjra. Sokan szavaznak, és remélem, vannak, akik azért vették meg és olvasták el a könyveket, melyekre a közönség is voksolhat, hogy jelezhessék, melyiket szeretnék közönségdíjasnak látni. Az írók számára komoly elismerésnek számít a díj, nemcsak az 1-1 millió forint miatt, hanem azért is, mert az alapító, a Libri Könyvkereskedelmi Kft. 25-25 millió forint értékben biztosít a boltjaiban és a weboldalain felületet a győztes könyvek promotálására. Két könyv fog nyerni, az egyik a közönség, a másik a szakmai zsűri díját, mindkettő fontos.

Mik voltak azok a szempontok, amiket szem előtt tartott zsűrizés közben?

A fő szempont, hogy olyan könyv nyerjen, amelyiket szívesen ajánlanék bárkinek olvasásra, nem csak szakmabelinek. Igazából mind a tíz könyv ilyen a listán. De azért vannak köztük jobban ajánlhatók. A zsűri mindig nehéz helyzetben van. Próbálok arra is figyelni, hogy a zsűritársaim mit tartanak a legfontosabbnak, az a jó, ha úgy tudunk megegyezni, hogy utána mind az öten jó szívvel állhassunk a közös döntésünk mögé.

Hogyan olvas könyvet egy kritikus? Ön el tud még vonatkoztatni és nem kritikai szempontok alapján olvasni egy könyvet?

Egy kritikus kétszer olvas el egy könyvet, amelyről ír, legalábbis ez a régi szakmai szabály. Először úgy, mint bárki olvasó, lelkesen, örömmel, avagy bosszankodva, morogva, attól függ, milyen számára a könyv. A második olvasás során koncentrál a kritikus az elemzésre, arra, hogy az elemi olvasási élményét hogyan tudja körüljárni különböző összehasonlító és analitikus szempontok alapján, illetve értékítélete mellett hogyan tud érvelni. Tehát a kritikus is érző olvasó, csak aztán később próbálja megérteni és másokkal megértetni, hogyan is olvasott ő. Olvasatát ajánlja másoknak, akik aztán ezt vagy elfogadják, vagy nem. Lehet, hogy a kritikusnak igaza van, lehet, hogy nincs igaza. Akkor is fontos a szerepe, ha történetesen „nincs igaza”, mert előolvassa a könyvet a közönség számára, a közönség pedig viszonyulhat az ő véleményéhez. Akár úgy, hogy elfogadja, akár úgy, hogy nem, és akár lehülyézi a szegény kritikust.

Melyik volt az a könyv élete során, amelyik a legnagyobb benyomást tette önre?

Nincs egy ilyen. Gimnazista koromban az Odüsszeia és Steinbeck Édentől keletre című regénye. Egyetemista koromban Stendhal, Tolsztoj, az Emlékiratok könyve, a Függő. Később sok minden más, például Ottlik Iskola a határon és García Márquez Száz év magány című regénye. Meg Mészöly Miklós és Déry Tibor. És még mennyi más! Például nagyon szeretem Kosztolányi Esti Kornélját.

Hogyan nézett volna ki az Ön 10-es listája?

Ez a tíz könyv nyugodtan ott lehetne a listámon, de tudnék még legalább ennyit mondani. Rajta lehetett volna Márton László Hamis tanú című regénye, Szilasi László Amíg másokkal voltunk, Milbacher Róbert Szűz Mária jegyese, Kántor Péter Egy kötéltáncos feljegyzéseiből című kötetei, Grecsó Krisztián, Kun Árpád, Kálmán Gábor, Selyem Zsuzsa, Szabó Róbert Csaba tavaly megjelent regénye, Tóth Krisztina Világadapter című verseskötete. Ez már húsz könyv lenne, de ez így gazdagabb, mint a tizes lista. Hogy simán lehetne egy jó huszas listát is megadni, ez azt mutatja, milyen sokszínű a kortárs magyar irodalom.

 

Kapcsolódó bejegyzések

  • FotorCreated.jpg

Te hinnél neki?

Te mit tennél, ha a már halottnak hitt gyermeked bekopogtatna az ajtón? Amy Gentry ezzel a gondolattal játszott el debütáló,  Ki ez a lány? című regényében. Nem sok rettegettebb dolog lehet egy szülő életében, minthogy elrabolják a gyermekét. De vajon, hogyan lehet azt feldolgozni ha az...

  • 33456507534_e372d291bb_z.jpg
  • 34297989445_71089740ed_z.jpg
  • 34298035405_7987a0c2df_z.jpg
  • 34298044085_d9d251ccef_z.jpg

Ami Tarantóban történik... - A főnök meg én meg a főnök

Carlo Goldoni fergeteges komédiáját ültette mai környezetbe a Thália Színház, így született meg legújabb előadásuk. A főnök meg én meg a főnök felhőtlen szórakozást ígér, két felvonásban. Goldoni 1746-ban, a Két úr szolgája című komédiájával teremtette meg annak idején a polgári vígjáték...

  • FotorCreated-13.jpg
  • LID_zsurik_OK_szines_small-e1493447443755.jpg

"A nagyregényeket szeretem a legjobban" - Interjú Fullajtár Andreával

Adva van tíz könyv, a 2016-os könyvtermés legjava: Jászberényi Sándor: A lélek legszebb éjszakája; Kepes András: Világkép; Krasznahorkai László: Báró Wenckheim hazatér; Nádas Péter: Az élet sója; Németh Gábor: Egy mormota nyara; Szabó T. Anna: Törésteszt; Térey János: Őszi hadjárat; Varró...

1 Komment

  1. Trackback: "A nagyregényeket szeretem a legjobban" - Interjú Fullajtár Andreával | ARTIQ

Szólj hozzá!