A határ a csillagos ég!
Értékelem! 5

A Mohácsi testvérek, egy olyan kulisszajárásra visznek el bennünket közös darabjukkal, a Csillagos éggel amelyre mindig is jegyet akartunk váltani! A Radnótiban egy színház vérkeringésébe nyerhetünk bepillantást. A művészek világa mindig érdekes egy kívülálló számára (nem véletlenül fogynak az önéletrajzi, leleplező és egyéb könyvek és virágzik a bulvár), a színház pedig egy olyan zárt közösség, ..

Summary 5.0
Értékelem! 0
Summary rating from user's marks. You can set own marks for this article - just click on stars above and press "Accept".
Accept
Summary 0.0 kritikán aluli

A határ a csillagos ég!

A Mohácsi testvérek, egy olyan kulisszajárásra visznek el bennünket közös darabjukkal, a Csillagos éggel amelyre mindig is jegyet akartunk váltani! A Radnótiban egy színház vérkeringésébe nyerhetünk bepillantást.

A művészek világa mindig érdekes egy kívülálló számára (nem véletlenül fogynak az önéletrajzi, leleplező és egyéb könyvek és virágzik a bulvár), a színház pedig egy olyan zárt közösség, amely különösen érdekli az embereket.

A Mohácsi testvérek fanyar humorral nyúltak egy valós történethez és ez olyan jól áll a darabnak, hogy azonnal a szívünkbe lopja magát. Rengeteget lehet nevetni, de mély tartalom és komoly üzenet is megbújik a vidám felszín alatt, és ettől még közelebb érzi magához a történetet az ember.

images_21565

A darab elején a színházi társulat mindennapjaiba nyerhetünk betekintést: zajlanak a próbák, mindenki fúrja a másikat, erősen érezhető a konkurenciaharc. Ebben a kavargó állóvízben, egyszer csak jön a nagy bumm, a hír: meghívást kaptak Malajziába. Beindul a karrier és dől a majd a pénz! Legalábbis hőseink erre számítanak. Hirtelen varázsütésre mindenki jóban lesz mindenkivel, nagy az összeborulás. és helyi önkormányzatot is büszkeséggel tölti el a színház “nemzetközi sikere”. Külön öröm, hogy így már a kultúrára szánt büdzsét át lehet csoportosítani, hiszen a színháznak beígért apanázsból bőven meg tudnak majd élni. Természetesen a politika mellett a színházvilág vezetői is bele kívánnak szólni a társulat jövőjébe. A Raplódi Nemzeti Színház igazgatója is megérkezik, akit természetesen áhítattal fogadnak, mint a színházi atyaúristent. Ahogy az már előre várható a színészek sem ússzák meg főhajtással és talpnyalással a neves vendég érkezését – aki egyébként az új igazgató kíván lenni –, vizsgát kell tenniük! Ezt persze heves felháborodás követi, de végül mindenki elszavalja a Füstbe ment tervet. Ez az a pont, ahol azok, akik esetleg nem ismerik a pórul járt színház esetét – amelyen a történet alapul –, is sejtik, hogy a sztorinak nem lesz szép vége. El is érkezik a nagy nap, melyen kedvenc társulatunk teljes extázisban és adósságba verve zsúfolódik be a buszba, amely a reptérre szállítaná őket, csakhogy a jármű már nem indul el velük. Ezen a ponton borul ki az a bizonyos zománcos éjjeli edény… Kiderül, hogy minden csupán átverés volt, elúszik a nemzetközi siker és a csillagos ég is csupán álom marad…

phoca_thumb_l_csillagos_eg_eloadasfoto_domolky_daniel_web_061

A közönség legnagyobb örömére a darabhoz a színház szinte teljes társulata asszisztál. Azért, hogy még autentikusabb legyen a hangulat a színészek nem csupán a színpadon, de a nézőtéren is felbukkannak. A színpad berendezése pedig azt a hatást kelti, mintha tényleg egy próbafolyamatba nyerhetnénk bepillantást, még a nézőterekről ismert bordó bársonyszék is felbukkan, valamint egy zenekar is helyet kap a háttérben.

images_21566

Megmutatkoznak azok a karakterek, amelyek legelterjedtebb sztereotípiáiban alapulnak. Pál András játssza a színház igazgatóját, aki meghajlik a politika előtt, hiszen retteg a fekete pontoktól és attól, hogy elveszíti a színházban betöltött pozícióját. Az ő butácska barátnője (Petrik Andrea) az, aki elindítja a lavinát és nyilvánvalóan nem a tudása miatt ő a PR-os. A társulatnak akad egy különc, fiatal rendezője (Szávai Viktória), aki egycsapásra sztár lesz, tudniillik ő rendezte azt a bizonyos darabot, amelyet meghívtak Malajziába. Miért is mondom, hogy különc, mert az ő színháza igazából akkor lenne tökéletes, ha nem lennének nézők (és ha már itt tartunk színészek sem). A sikert természetesen az önkormányzat sem hagyja szó nélkül, természetesen ők is akarnak egy szeletet a tortából. Szervét Tibor a magát kissé túlpozicionáló polgármester bőrében nagyot alakít. A legviccesebb jelenetek között van az is, amikor a Raplódi Színház igazgatójával (Schneider Zoltán) élet halál harcot vív azért, hogy ki eskesse fel a színészeket. Ott van még az önérzetes színész (Gazsó György), akinek derogál “castingolni” saját szerepére. A társulat naivája (Andruskó Marcella), aki legyünk őszinték nem a tehetsége miatt (mármint a színdarabban, hogy félreértés ne essék) sokkal inkább befolyásos barátja miatt lehet a társulat tagja. Az ő karaktere az, aki a legtöbbet beáldozza a nemzetközi siker érdekében és ez volt az a szál, amitől egy kicsit több drámaiságot, mélységet vártam volna. Bár nyilvánvalóan meg volt az oka, hogy nem mélyítették el ennyire ezt a szálat, hiszen akkor elveszett volna a darab könnyedsége.

phoca_thumb_l_csillagos_eg_eloadasfoto_domolky_daniel_web_066

A műben még egy performanesz is helyet kapott, nem is beszélve a kötelező néptáncról a megbeszélések előtt, amelyről természetesen jegyzőkönyv is készül.

A Mohácsi testvérek nagyot alkottak, ez nem vitás. A színpadon élő, lélegző sztereotípiák elevenednek meg, amelyek a darab végére a szívünkhöz nőnek. Mindenkinek látni a kell ezt a darabot. Először is mert nagyon szórakoztató, másodszor mert tanulságos, de nem a megszokott szájbarágós módon.

Szereplők: Szávai Viktória, Rétfalvi Tamás, Petrik Andrea, Szervét Tibor, Kováts Adél, Andrusko Marcella, Gazsó György, Martin Márta, Adorjáni Bálint, Móga Piroska eh., Schneider Zoltán, Pál András

Zenészek: Kovács Márton / Lázár Zsigmond, Ágoston Béla / Alexi Gergely, Zságer-Varga Ákos / Wágner-Puskás Péter

Dramaturg: Hárs Anna
Konzultáns: Róbert Gid Gábor
Díszlettervező: Khell Zsolt
A díszlettervező munkatársa: Takács Lilla
Jelmeztervező: Remete Kriszta
Világítás: Baumgartner Sándor
Zene: Kovács Márton
A rendező munkatársa: Őri Rózsa

Rendező: Mohácsi János

Fotó: Dömölky Dániel 

  • images_21410.jpg
  • csillagos_ég.jpg
  • phoca_thumb_l_csillagos_eg_eloadasfoto_domolky_daniel_web_003.jpg
  • phoca_thumb_l_csillagos_eg_eloadasfoto_domolky_daniel_web_011.jpg
  • phoca_thumb_l_csillagos_eg_eloadasfoto_domolky_daniel_web_017.jpg
  • phoca_thumb_l_csillagos_eg_eloadasfoto_domolky_daniel_web_029.jpg
  • DMOHA20131024005.jpg
  • phoca_thumb_l_csillagos_eg_eloadasfoto_domolky_daniel_web_046.jpg
  • phoca_thumb_l_csillagos_eg_eloadasfoto_domolky_daniel_web_045.jpg
  • phoca_thumb_l_csillagos_eg_eloadasfoto_domolky_daniel_web_101.jpg
  • phoca_thumb_l_csillagos_eg_eloadasfoto_domolky_daniel_web_089.jpg

Kapcsolódó bejegyzések

  • 33456507534_e372d291bb_z.jpg
  • 34297989445_71089740ed_z.jpg
  • 34298035405_7987a0c2df_z.jpg
  • 34298044085_d9d251ccef_z.jpg

Ami Tarantóban történik... - A főnök meg én meg a főnök

Carlo Goldoni fergeteges komédiáját ültette mai környezetbe a Thália Színház, így született meg legújabb előadásuk. A főnök meg én meg a főnök felhőtlen szórakozást ígér, két felvonásban. Goldoni 1746-ban, a Két úr szolgája című komédiájával teremtette meg annak idején a polgári vígjáték...

  • 33224919125_e09f3845b9_z.jpg
  • 33096498561_2a584c81ca_z.jpg
  • 33068177152_67e0feb32b_z.jpg
  • 32409819473_0f7be7f01e_z.jpg

"Meghalni könnyű, a vígjáték, az a nehéz."

A Thália Színház idén tavasszal egy vérbeli romantikus komédiával ajándékozza meg a néző közönségét. A Kean a színész a Edmund Kean igazán kalandos életbe enged betekintést, amely a romantika kedvelők számára igazi csemegét jelent. Alexandre Dumas eredeti darabját Jean Paul Sartre írta át, a...

  • 30771093165_3d11cd0ec5_z.jpg
  • 30771088335_95be0119c3_z.jpg
  • 30771083575_3e76b91d46_z.jpg
  • 30771083035_0f40408e65_z.jpg
  • 30771078885_b82391ab40_z.jpg
  • 30470483870_1d15c52341_z.jpg
  • 30024927562_43621250ae_z.jpg

Gellérthegyi táncok

Csak ámulunk és bámulunk (de szó szerint) a Thália Színház új darabján a Gellérthegyi álmokon. Az egy órás előadásban összeforr a próza és a tánc, megbolondítva, színházban még nem látott, fényfestéssel, amely olyan különleges elegyet képez, hogy a székbe szögezi a nézőt és még sokáig vele marad...

Szólj hozzá!