A csodacsináló Sully

A csodacsináló Sully

Aligha akad ember, aki ne látta volna 2009-ben azokat a felvételeket és képsorokat, amelyek Manhattan felhőkarcolóinak tövében mutatnak egy vízre szállt repülőt, a gép szárnyain szorongó utasokkal, miután egy utasszállító néhány perccel a felszállás után kényszerleszállást hajtott végre. Senki sem halt meg, még csak meg sem sérült, Sullenberger kapitány pedig bravúrjának köszönhetően Amerika hőse lett. A nemrég bemutatott film alapját képező könyvet a Cartaphilus kiadó jelentette meg, Sully – csoda a Hudson folyón címmel.

New York feszült viszonyban van a repülőkkel; 2001 emlékezetes szeptemberében két gép rombolta porrá a World Trade Center ikertornyait, kisvártatva a Párizsba induló járat zuhant rá a Long Islanden álló házakra, pár év múlva meg itt ez a kényszerleszállás. A többitől élesen eltérően azonban itt teljes a happyend: Chesley B. Sullenberger kapitány gépe egy madárrajjal ütközik, mindkét hajtómű leáll, öt perccel a La Guardia reptérről való felszállás után, Manhattan megkerülésével az Airbus már landol is a széles Hudson folyón. 155 ember utazik a gépen, 155 ember éli túl a balesetet, mégpedig úgy, hogy a kétségtelenül igen nagy ijedtségen kívül legfeljebb egy kis megfázást kapnak a Hudson hideg, januári vízében állva.

sully3

A tragédiáktól elfáradt amerikai közhangulat azonnal hőst, mit több népi hőst farag a halk szavú és kevés beszédű, rokonszenves pilotából, aki rémülten nézi a körötte támadt médiafelhajtást, de aztán racionális énjének megfelelően igyekszik kihozni az iránta támadt érdeklődésből a legtöbbet, méghozzá úgy, hogy a 2001 után mélyrepülésbe kezdett repülési ágazat problémáinak is szószólója lesz. Valószínűleg többet is használ neki, mint az összes szakszervezet együttvéve, de hát aki olyasmire képes, amire Sullenberger, azaz Sully, annak a szavára nyilván többen figyelnek. Tegyük hozzá, hogy a hőscsinálás apparátusa Sully esetében tökéletesen választott, hiszen aki a repülés történetének legtökéletesebb kényszerleszállását volt képes megcsinálni, 155 életet mentve meg kevesebb, mint három perc alatt, az tényleg hős. Ha ő nem hős, akkor nem tudom, hogy ki lehetne az.

sully_5

Ez az esemény azonban nem elég 340 oldalra, még akkor sem, ha ebben 20-25 oldalnyi képanyag is van. A tollforgatáshoz jól értő Jeffrey Zaslow segítségével tulajdonképpen egy komplett önéletrajzot kapunk, egy texasi középpolgár életét ismerhetjük meg, vele együtt a közvetlenül a II. világháború után született amerikai generáció szemléletét. Azt a generációét, amely az Egyesült Államok világhatalmi zenitjén fiataloskodott, amikor országuk a világ felének kétségbevonhatatlan vezetője volt, s amikor az immár évtizedek óta folyamatos gazdasági növekedés és a jövedelmek meredek emelkedése soha korábban nem látott gazdagságot, de ami annál is fontosabb, kiszámíthatóságot biztosított az amerikai középosztálynak. És ugyanez a generáció az, amelyik idősödve aztán megélte mindennek a lassú erózióját, Sully szemszögéből pedig főleg azt, hogy Amerika csillaga mintha a repülés csillagával együtt hanyatlana.

A könyvből két, párhuzamos kudarctörténet érződik: az amerikai középosztálybeli, fehér polgár helyzetének megrendülése, illetve a szerző/főszereplő által olyannyira bálványozott repülés mindennapivá válása,

egy egykori tiszteletet kiváltó szakma – pilóta – besorolása a hétköznapi mesterségek közé. Sully könyvéből egyértelműen kiérződik a szomorúság mindezek fölött, bár az Egyesült Államokon kívül – pláne itt mifelénk – kevesebb megértéssel fogják olvasni többször visszatérő anyagi panaszait. De a szerző nyilván nem a magyar helyzethez, hanem saját szakmájának korábbi, ideálisabb állapotaihoz viszonyít.
Sullenberger könyve távolról sem csupán a kényszerleszállás izgalmas története miatt bizonyul érdekes olvasmánynak, hanem azért is, mert megmutatja azt a veszteség-hangulatot, amely az elmúlt 20-25 évben az Egyesült Államok lakosságának jelentős részére tartósan rátelepedett. Magyarországi megjelenésének ideje pedig ahhoz is hozzásegít, hogy jobban megértsük, miért is nyert 2016 novemberében Donald Trump az amerikai elnökválasztáson.

Kapcsolódó bejegyzések

  • 33456507534_e372d291bb_z.jpg
  • 34297989445_71089740ed_z.jpg
  • 34298035405_7987a0c2df_z.jpg
  • 34298044085_d9d251ccef_z.jpg

Ami Tarantóban történik... - A főnök meg én meg a főnök

Carlo Goldoni fergeteges komédiáját ültette mai környezetbe a Thália Színház, így született meg legújabb előadásuk. A főnök meg én meg a főnök felhőtlen szórakozást ígér, két felvonásban. Goldoni 1746-ban, a Két úr szolgája című komédiájával teremtette meg annak idején a polgári vígjáték...

  • FotorCreated-13.jpg
  • LID_zsurik_OK_szines_small-e1493447443755.jpg

"A nagyregényeket szeretem a legjobban" - Interjú Fullajtár Andreával

Adva van tíz könyv, a 2016-os könyvtermés legjava: Jászberényi Sándor: A lélek legszebb éjszakája; Kepes András: Világkép; Krasznahorkai László: Báró Wenckheim hazatér; Nádas Péter: Az élet sója; Németh Gábor: Egy mormota nyara; Szabó T. Anna: Törésteszt; Térey János: Őszi hadjárat; Varró...

“Egyszerű olvasó vagyok, hagyom magam elragadtatni.” – Interjú Bálint Andrással

"Egyszerű olvasó vagyok, hagyom magam elragadtatni." - Interjú Bálint Andrással

A 2017-es Libri irodalmi díjat, a 2016-os évi könyvtermésből előválogatott tíz könyv, valamelyike nyeri majd el. A beválogatott kötetek nem csak a nézők kegyeiért versengenek, hanem, az öt fős zsűri szívébe is igyekeznek belopni magukat. Ennek apropóján beszélgettünk a zsűri egyik tagjával...

Szólj hozzá!